A Vidékfejlesztési Minisztérium Élelmiszerlánc-felügyeleti Főosztálya több helyről is felkérést kapott arra, hogy az érintettek együttműködésével fogalmazzon meg egy egységes és hatékony nemzeti parlagfű elleni védekezési stratégiát, mely az akkut kérdések kezelése mellett hosszú távra vonatkozó megoldást nyújt az évek óta erősödő problémára. Az alábbiakban a stratégia tervezete olvasható.

A pollenterhelést jellemző paraméterek egyöntetűen mutatják, hogy kiugróan magas terheléssel jellemezhető a 1999-2001 közötti, és a 2008-2010 közötti időszak, alacsony terhelésű volt 1995 és 2005, illetve 2007. Ugyanakkor látható, hogy a parlagfű, mint sikeres invazív növény, egyre nagyobb terhelésű pollenszezonokat eredményez – olvasható az Országos Környezetegészségügyi Intézet (OKI) elemzésében.

A 2010. évi pollenszezon nem sokban tért el az előző két évtől, viszont a 2005-2007. évi szezonhoz képest jelentősen magasabb terhelést mutatott – közölte az ÁNTSZ éves jelentésében.

Közzétette a parlagfű pollenkoncentrációjával kapcsolatos, 2004 és 2009 között végzett vizsgálatok eredményeit az ÁNTSZ Aerobiológiai Hálózata. A mérések szerint az elmúlt két évben volt a legnagyobb a parlagfű-terhelés.

A körülöttünk lévő levegőben sokféle pollenszem, gombaelem, baktérium és vírus fordul elő. Ezek összessége képezi a levegő részecskéknek egy részét. Azt a tudományágat, amelyik a levegőben lévő élő részecskékkel foglalkozik aerobiológiának nevezzük.

Az allergiás betegek száma Magyarországon is igen gyors ütemben növekszik, amelyben a már kialakult nyugati típusú civilizációnk mellett szerepet játszik a környezeti allergének elszaporodása is. A légúti allergiás kórképek fő kórokozója a parlagfű.