A Kárpát-medence Európa legfertőzöttebb régiója
Magyarország, illetve a Kárpát-medence, európai viszonylatban a parlagfűvel leginkább fertőzött régiók közé tartozik, ugyanakkor a hazai védekezési rendszer semmivel sem marad el hatékonyságát tekintve a hasonlóan fertőzött régiókhoz képest – mondta dr. Oravecz Márton, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) elnöke az Origónak adott interjúban.

A Kárpát-medence Európa legfertőzöttebb régiója

A parlagfű az első számú, leggyakoribb gyomnövényünk, ami a szélsőségektől (mint például a futóhomok) eltekintve az egész ország területén megtalálhatja a számára kedvező életfeltételeket, gyakorlatilag mindenütt jelen van – hangsúlyozta a Nébih elnöke. Hozzátette, hogy a parlagfűvel fertőzött területek nagysága nem egy statikus állapot, hanem az időjárástól és a terület művelésétől függően folyamatosan változik.

A bejelentett és az ellenőrzött területek nagysága egyaránt nő dr. Oravecz Márton szerint. A lakosság egyre gyakrabban használja a Parlagfű Bejelentő Rendszert, így a hatóságok látókörébe is több fertőzött terület kerül. Évről évre emelkedik a belterületre vonatkozó bejelentések száma, ugyanakkor érdekes módon a belterületen induló eljárások száma nem növekszik.

A hatályos jogszabályok szerint a növényvédelmi bírságot külterületi eljárás esetén nem a Nébih szabja ki. Jelenleg a Földhivatal által felvett és átadott jegyzőkönyv alapján az illetékes megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi osztálya illetékes ez ügyben. A növényvédelmi bírság összege a terület nagyságától és a terület parlagfűvel való borítottságának függvényében változik, 15.000 és 5.000.000 forint között mozoghat. Tavaly a kiszabott bírság külterületnél több mint 189 millió forint volt, a legmagasabb bírság pedig 1.100.000 forint.

2018-ban a parlagfű elleni védekezési feladatokra közvetlenül 44,6 millió forint állt rendelkezésre, de közvetett formában további több milliárd forintot fordított az állam, nem kizárólag a parlagfű, hanem emellett egyéb gyomnövények mentesítésére, a gyomos területek felszámolására – mondta az elnök. Kitért rá, hogy a parlagfű elleni védekezés jelentős költséggel jár, ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a parlagfűpollen-allergiától szenvedők gyógyszeres kezelése, valamint munkából való kiesése nagyságrendekkel magasabb költséget jelent.

A parlagfű a növénytermesztés számára is károkat okoz, hiszen elhasználja a talaj tápanyagait és vízkészletét a kultúrnövény elől, elfoglalja a teret és árnyékol. Később a betegségek, kártevők élőhelyeként okozhat gazdasági kárt, majd a betakarítás során fizikai akadályt képezhet.

Oravecz Márton hangsúlyozta, ma már a parlagfű minden európai országban jelen van. A leginkább érintett országok közül Franciaországban, Olaszországban, Ausztriában, Szlovákiában és Magyarországon működnek aerobiológiai állomások, melyek a légköri pollenkoncentrációt mérik. A leginkább fertőzött három régió között szerepel a franciaországi Rajna-völgy, az észak-olaszországi Pó-síkság és a Kárpát-medence. Sajnos jelenleg ez utóbbi, azaz a Kárpát-medence Európa legfertőzöttebb régiója.

A szomszédos országok közül Szerbia, Románia és Ukrajna is komoly fertőzésveszéllyel néz szembe, Szlovákiában és Ausztria keleti tartományaiban pedig magas a pollenterhelés is. A Nébih elnöke szerint a hazai védekezési rendszer semmivel sem marad el hatékonyságát tekintve a hasonlóan fertőzött régiókhoz képest.

Érdekességként elhangzott az interjúban, hogy Horvátországban újfajta biológiai védekezéssel próbálkoznak, mégpedig egy amerikai levélbogár-faj, a parlagfű természetes kártevőjének a meghonosításával. Igaz, eddig szerény eredménnyel jártak, de a jövőben is figyelemmel kísérik a kezdeményezést.

2019.10. 06. / Forrás: Origo

© 2008 Tégy a parlagfű ellen!
Impresszum Kapcsolat Adatvédelem
Created by: PRAE.HU Kft.