Mikor és hogyan védekezzünk a parlagfű ellen?
Dr. Mikulás József nyugalmazott növényvédelmi osztályvezető, címzetes főiskolai tanár az Agrofórum Online oldalán foglalta össze a parlagfű elleni védekezéssel kapcsolatos tudnivalókat.

Mikor és hogyan védekezzünk a parlagfű ellen?

Évről évre nagyon sokan foglalkoztak és foglalkoznak a parlagfűvel, érdemes megemlíteni például Kőmíves Tamás 11 munkatársával írt közel 50 oldalas „A parlagfű Ambrosia artemisiifolia elleni integrált védekezés új stratégiai programja” című, 2006-ban megjelent munkáját. 2008-ban Budapesten tartották az Első Nemzetközi Parlagfű Konferenciát, 2009-ben pedig a Növényvédelem folyóirat augusztusi száma csak a parlagfűvel foglalkozott. Nemcsak cikkek, hanem 221 oldalas könyv is megjelent 45 szerző tollából „A parlagfű visszaszorításának integrált módszerei” címmel magyar és angol nyelven (Kazinczi G. és Novák R. 2012). Ennek ellenére hazánkban mind több és több parlagfűvel találkozunk.

Hol és miért szaporodik el a parlagfű?

Ezekre a kérdésekre is bizonyára sokan tudnak helyes választ adni: elsősorban azokon a területeken, amelyeket nem művelünk. Az Ambrosia artemisiifolia-t, ezért is nevezik magyarul parlagfűnek. Parlag szó jelentése megműveletlen termőföld, amibe nem vetnek haszonnövényt, és nem várnak termést, terményt róla, mezőgazdasági munkából kihagyott földdarab. Meg kell említeni még azt is, hogy a parlagfű olyan anyagokat – allelokemikáliákat – termel, amelyekkel gátolja más növény csírázását, fejlődését, ez is hozzájárul gyors elszaporodásához.

Miért foglalkoznak olyan sokan a parlagfűvel?

Erre a kérdésre nagyon egyszerű válaszolni, mert nemcsak konkurenciát jelent a többi növénynek, hanem nagyon sok ember szenved a parlagfű pollenje által okozott allergiától és a pollennel együtt a szervezetbe bekerült környezetszennyező anyagoktól.

A parlagfű pollenjének ugyanis nagyon nagy a felülete, ezért nagyon sok környezetszennyező, allergiát okozó anyag tud a polenszemcsékre rátapadni, ami sok embernek – ha bekerül a szervezetébe – kellemetlenséget, sőt betegséget, allergiát okoz. Sajnos, bár sokan próbálunk a környezetszennyezés ellen tenni, gyors eredményre ezen a téren nem számíthatunk. A fő feladatunk ezért az, hogy megakadályozzuk a parlagfű szaporodását és virágpollen képződését.

Hogyan érhetjük el a célunkat?

Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy a parlagfű elleni harc nem hozott megfelelő eredményt. Miért nem volt eredményes a parlagfű elleni védekezés sok helyen? Erre egyértelmű a válasz: mert nem megfelelő időben, nem megfelelő módszerrel védekeztek a parlagfű ellen, illetve elmaradt a védekezés. Ezen kívül kicsit többet foglalkoztunk és foglalkoztak az okozattal (allergiával), mint az okot előidéző növénnyel, a parlagfűvel.

Az eddigi tapasztalat azt mutatja, hogy a parlagfű elleni védekezés csak kaszálással nem oldható meg. Ugyanis a lekaszált parlagfű újból kihajt, újabb és több hajtást hoz, virágzik, termeli a pollent, és gondoskodik szaporodásáról, magokat érlel.

Milyen módon lesz hatékony a parlagfű ellen védekezés?

Művelt és bevetett területen a parlagfű elleni védekezés megfelelő időpontját a kultúrnövény határozza meg. Amennyiben a parlagfű elleni védekezés valamilyen okból elmaradt – például a parlagfűvel fertőzött gabonatáblán –, az aratás után tarlóhántással semmisíthetjük meg ezt a kellemetlen gyomot.

Napraforgó-termesztés esetében elsősorban gyomirtó szerrel védekezzünk a parlagfű ellen, ha ez elmarad, akkor deszikkálással pusztíthatjuk el.

Minden vetett és telepített, illetve ültetett kultúrnövény közül ki lehet pusztítani a parlagfűvet, mert van rá engedélyezett gyomirtó szer. Kivételt képeznek egyes virágágyások, onnan meg ki lehet időben gyomlálni a parlagfüvet.

Nem művelt területen a parlagfű kb. 15-20 cm magas állapota optimális a védekezéshez. Ekkor fizikailag, kapálással, gyomlálással, kémiailag pedig gyomirtó szerrel pusztítható el eredményesen a gyomnövény. A nem művelt területeket hormonhatású szerekkel mentesíthetjük a parlagfűtől. A kezelés után ezeket a területeket leggyakrabban évelő vagy egynyári fűfélék fedik be, ezáltal meggátolják az újabb parlagfű kelését. Ezért az ilyen szelektív, csak a széleslevelű, kétszikű növényeket pusztító eljárás előnyösebb a totális hatású gyomirtó szerekkel történő kezelésnél. Nem művelt területeken hormonhatású (2,4-D, MCPA hatóanyagú) készítményekkel szükség esetén (a már említett növénymagasságban) megismételhető a védekezés.

Természetes ellenségek

Mint minden élőlénynek, a parlagfűnek is van természetes ellensége – vírusok, gombák, rovarok. Hazánkban több mint tíz ilyen szervezetet figyeltek meg. Ilyen például az aranka, mint élősködőnövény, a pirregő tücsök imágó és lárva, a gyapottok-bagolylepke lárva, a fekete levéltetű és a sárga szilva-levéltetű. Ezek is hozzájárulhatnak a parlagfű visszaszorításához. Sajnos azonban ezek többsége a termelőknek is az ellenségei.

Dr. Mikulás József szerint nyugodtan mondhatjuk, hogy ha változtatunk az eddigi gyakorlaton, időben és megfelelő módon védekezünk a parlagfű ellen, nem lesz a parlagfű pollenje által okozott újabb allergiás beteg.

A cikkben található növényvédő szerekre vonatkozó információk tájékoztatásul szolgálnak, az aktuálisan engedélyezett készítmények engedélyokiratai a Nébih Növényvédő szerek adatbázisában érhetők el.

2019. 05. 25. / Forrás: Agrofórum Online

www.cacanadagooseoutlet.com

© 2008 Tégy a parlagfű ellen!
Impresszum Kapcsolat Adatvédelem
Created by: PRAE.HU Kft.