A Klímaváltozás, vízválság, egészség. Merre tart a világ? Mit tegyünk? című orvostanhallgatóknak tartott előadásában az államfő felhívta a figyelmet a klímaváltozással összefüggő, különböző súlyos megbetegedést – maláriát, zikalázat – okozó szúnyogok északi féltekén történő megjelentésére, illetve a parlagfű pollenkoncentrációjának növekedésére.

Áder János szerint a migráció kérdését a klímaváltozással összefüggésben is vizsgálni kell, mint mondta, részben a háborús övezetekből, részben pedig a klímaváltozás következményeként manapság 65 millió ember van úton. Van, aki csak a szomszéd városig, országig, de van, aki eljött Európáig – mondta.

Ha ezt az összefüggést nem látjuk, akkor vakok vagyunk – tette hozzá Áder János. A probléma megoldására nemzetközi összefogásra és “dollár milliárdokra” van szükség, de ha nem teszünk semmit, akkor ennek következményeit elsősorban Európa fogja látni.

Az államfő – aki előadását számos képpel, grafikonnal és a hallgatósághoz intézett kvízkérdésekkel tarkította – kifejtette, ha a környezeti terhelés nem fog csökkenni, akkor jövőben számos természeti, gazdasági, társadalmi problémával kell a világnak szembe nézni. Áradások és aszályok és egyéb természeti csapások gyakoribbá válásával kell számolni, továbbá az élelmiszertermelés feltételeinek romlásával, a tengerek savasodásával, a jégtakaró olvadásával kell szembe nézni.

Áder János kiemelte, a klímaváltozáshoz jelentősen hozzájárult a gyorsuló világ, a Föld népességének ugrásszerű növekedése, az urbanizáció erősödése. Elmondta, minden héten egymillió ember válik városlakóvá, aminek az lesz a következménye, hogy 2050-ig annyi infrastruktúrát kell megépíteni, mint amennyit az elmúlt kétezer évben összesen – érzékeltette az államfő. Hozzátette: a természeti erőforrások koncentrációja zajlik az urbanizáció révén, amely végső soron a széndioxid-kibocsátás drámai növekedéséhez vezetett.

Áder János előadásában kitért a tavalyi párizsi klímamegállapodásra is, amelyről úgy tartja “lélektani áttörés történt”, hiszen – mint mondta – a politikusok nagy többsége mára elfogadja, hogy a klímaváltozás egy létező politikai, gazdasági, társadalmi probléma.

“A legnagyobb bajt elkerültük, a legnagyobb jót azonban nem értük el” – fogalmazott a párizsi klímacsúccsal kapcsolatban a köztársasági elnök, és úgy vélte, a megkezdett úton tovább kell lépni, és további megoldásokra van szükség. Pozitívumként értékelte, hogy Amerika és Kína ratifikálta a párizsi dokumentumot, és jó hír az is – folytatta az államfő, hogy 2020 helyett már az idén életbe léphet a klímaegyezmény.

2016. 09. 19. / MTI