Veszélyes téveszmék a parlagfű gyógyító erejéről
A parlagfű szezonjával együtt most jön el annak az ideje is, hogy a közösségi médiában menetrend szerint újra felbukkanjanak az évek óta terjedő, veszélyes téveszméket hirdető cikkek a növény csodálatos gyógyító erejéről.

Veszélyes téveszmék a parlagfű gyógyító erejéről

Itt a nyár, és azzal a parlagfű szezonja is. Most kellene irtani teljes lendülettel, mert a növény most még csak nő, de a virágai nem nyílnak, a pollen, amire hazánkban másfél millióan allergiásak, még nem kerül a levegőbe. És ezzel párhuzamosan most jön el annak az ideje is, hogy a közösségi médiában menetrend szerint újra felbukkanjanak az évek óta terjedő, veszélyes téveszméket hirdető cikkek arról, hogy a parlagfű valójában csodálatos gyógynövény, a világ minden betegségét gyógyítja, csak a gonosz háttérhatalmi gyógyszerlobbi akarja kiirtatni. Mára egész kis iparág épült a parlagfűből készült természetgyógyász termékekre, annak ellenére, hogy ilyesmit forgalomba hozni az egész EU-ban tilos – figyelmeztetett összeállításában az Index.

A parlagfű-összeesküvéselmélet évek óta terjed az interneten, a témával foglalkozó írások nagyjából a következőket mondják:

• A parlagfű ősi gyógynövény, a latin neve (Ambrosia Artemisiifolia) egyenesen arra utal, hogy ez a görög mitológiából ismert ambrózia, a halhatatlanság nektárja

• A népi gyógyászat évszázadok óta univerzális csodaszerként használja, gyógyítja a rákot is, méghozzá az őssejttermelés fokozásával

• A parlagfű irtását a háttérhatalom és a gyógyszeripari lobbi intézte el

• Valójában nem is a parlagfű pollenje okozza az allergiát, hanem a virágpor szemcséire rátapadó kipufogógáz-részecskék

Az állításokat az Index cikke tételesen cáfolta. Idézték dr. Juhász Miklós, a szegedi egyetem tanárának írását, aki szerint a parlagfű tudományos nevét Carl von Linné, a híres svéd botanikus adta 1753-ban. Ő találta ki az egész, máig is használatos kettős nevezéktant, és több ezer növényfajnak lett rögtön a keresztapja. Linné mélyen vallásos ember volt, és sok növényt szentekről nevezett el. A parlagfű névadója az általunk Szent Ambrusként ismert Aurelius Ambrosius, 4. századi milánói püspök volt.

A növénynek tehát az égvilágon semmi köze a görög mitológia ambróziájához. De nem is lehet, hiszen a növény észak-amerikai kontinensen honos, Európában a 19. századig teljesen ismeretlen volt, igazán csak az 1950-es években terjedt el, invazív fajként, az eredeti környezetében meglevő kártevői és természetes ellenségei hiányában. Magyarországon az 1920-as évekből származik az első beszámoló a megjelenéséről, és a komolyabb térnyerése csak az 1990-es években kezdődött - ennek tükrében ősmagyar népi gyógyító receptekről beszélni elég vicces. Valójában az amerikai indiánok sem használták gyógynövényként, csak a napraforgóra hasonlító magjait fogyasztották, illetve az olajat főzték ki belőle. A parlagfűvel rokon, de Európában elő nem forduló növényekből készítettek ugyan gyógyteákat az indiánok, de ezek fogyasztása sem volt széles körben elterjedt. Egyetlen régi gyógynövényes könyv sem említi a parlagfüvet a gyógyhatású növények között.

“A parlagfű allergizáló hatásáért felelős anyagok közül eddig huszonkettőt azonosítottak. Ezek közül az Amb a 1 nevű, 38 000 Da molekulatömegű fehérje a legjelentősebb, amellyel szemben a parlagfű-allergiások 95%-a túlérzékenységi reakcióval válaszol” - mondta el dr. Csupor Dezső, a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Gyógynövény Szakosztályának elnöke. Tehát szó sincs kipufogógázról, feketén-fehéren azonosították az allergén anyagot a pollenben.

De kiderült egy csomó más dolog is a parlagfűről: “A parlagfű a fészkesek családjába tartozik, ennek a növénycsaládnak sok gyógynövény tagja van, például a kamilla vagy a körömvirág. Ezen növények hatásaiért a szeszkviterpén-lakton (SL) típusú vegyületek felelősek, ilyen anyagok a parlagfűben is találhatóak. Az SL-ek nagyon sokféle hatással rendelkeznek, ha egy növényben az előnyös hatású SL-ek vannak jelen, azt gyógynövénynek tekinthetjük - ha nem, akkor gyógyászatilag haszontalan, vagy akár veszélyes növénynek. A parlagfűből sok SL-t kimutattak, azonban ezeket toxikológiailag és farmakológiailag kevéssé tanulmányozták. Nem tudhatjuk, milyen következményekkel járhat, ha valaki ezeket tartósan alkalmazza. Elvileg az is előfordulhat, hogy a vegyületek a szervezet egészséges sejtjeire mérgező hatásúak, és ennek a következménye csak hosszú távon derül ki” - foglalta össze Csupor Dezső a tudomány álláspontját a parlagfűről. Röviden: a növény gyógyászati alkalmazása nem biztonságos, nem ajánlott, és az allergén hatás miatt veszélyes is lehet.

Ennek ellenére parlagfűből készült tablettákat, teákat és olajakat egy csomó hazai biobolt árul. A gond az, hogy parlagfűből készült táplálékkiegészítőket vagy élelmiszereket tilos forgalomba hozni Magyarországon, sőt, az egész EU-ban.

“Jelenleg parlagfüvet tartalmazó élelmiszerrel kapcsolatos engedélyezési eljárás nincs folyamatban, és korábban sem került kiadásra erre vonatkozó engedély, így ezeknek a termékeknek a forgalmazása nem engedélyezett az Európai Unió területén” - válaszolta az Index kérdésére a Nemzeti Élelmiszerbiztonsági Hivatal. Ezt megerősítette az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet sajtóosztálya is, ők azt írták, semmilyen parlagfű tartalmú étrend-kiegészítőt nem notifikáltak, és az EU-ban ilyesmi “jogszerűen sem szokásos élelmiszerként, sem étrend-kiegészítőként nem forgalmazható, mivel veszélyeztetheti a fogyasztók egészségét.”

Vagyis ezeket a termékeket úgy gyártják, terjesztik és árulják, hogy soha senki nem kért és nem kapott engedélyt rá.

További részletek az Index cikkében.

2016. 06. 13 / Forrás: Index

© 2008 Tégy a parlagfű ellen!
Impresszum Kapcsolat Adatvédelem
Created by: PRAE.HU Kft.