Parlagfű-nap a Parlamentben
A Nemzeti-Nemzetközi Parlagfű Nap alkalmából szakmai konferenciát rendeztek a Parlamentben. Az eseményen felszólalók a parlagfű-allergiások növekvő számára hívták fel a figyelmet, továbbá javaslatokat fogalmaztak meg a közvetve százmilliárdos egészségügyi és mezőgazdasági kárt okozó gyomnövény visszaszorítása érdekében.

Parlagfű-nap a Parlamentben

Az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottsága a Magyar Allergiaszövetséggel és a Magyar Növényvédelmi Társasággal közös szervezésben a Parlament vadásztermében tartotta meg társadalmi célú rendezvényét „Nemzeti-Nemzetközi Parlagfű Nap” címmel. A résztvevőket dr. Áder János, Magyarország köztársasági elnöke, a „Tégy a parlagfű ellen!” Közhasznú Alapítvány alapítója levélben köszöntötte.

A rendezvényt Jávor Benedek, az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottságának elnöke nyitotta meg a társadalmi összefogás fontosságát hangsúlyozva. Oláh Lajos országgyűlési képviselő, a Képviselők Parlagfű Csoportjának elnöke a hazai parlagfű-helyzetet vázolta fel. Előadásában a probléma összetettségét hangsúlyozta, és azonnali lépések megtételét sürgette a parlagfű elleni küzdelem eredményessége érdekében. Véleménye szerint az allergiás betegek kilátásai 2012-ben sem kedvezőbbek, mint azt megelőzően, és szükséges lépések hiányában körülbelül másfél millió ember tekinthet aggódva az elkövetkezendő hetek-hónapok elé. 

Oláh Lajos örömét fejezte ki, hogy ma már vannak olyan szervezetek és vállalatok, melyek társadalmi felelősségvállalásuk keretében tesznek azért, hogy a pollen-érzékeny magyar állampolgárok mindennapjai élhetőbbek legyenek. Az országgyűlési képviselő úgy vélte, hogy az Európai Unió számos tagországát érintő probléma megoldásához közösségi szinten kellene létrehozni egy központi Parlagfű Alapot, emellett álláspontja szerint a 2013 és 2020 közötti EU költségvetési ciklus tervezésénél is egy ötéves, a parlagfű pollen-koncentrációjának drasztikus csökkentését célzó program támogatására lenne szükség.

A Vidékfejlesztési Minisztérium képviseletében Futó Zsolt ismertette a parlagfű-mentesítés érdekében tett kormányzati intézkedéseket. A szakreferens többek között elmondta, hogy a gyomnövény irtását célzó pályázatot írtak ki önkormányzatok számára, képzéseket hirdettek gazdálkodóknak, a fiatalok tájékoztatására a Sziget Fesztiválon információs sátrat állítottak fel, továbbá hozzájárultak a pollenkoncentrációt monitorozó Aerobiológiai Hálózat működéséhez. Részletesen beszámolt a közfoglalkoztatásban zajló irtásról is: mint megtudhattuk, a vízügyi, erdészeti munkák, illetve a nemzeti parkok gondozása során a parlagfű-mentesítésre is nagy erőket tudnak koncentrálni.

„Parlagfű vagy társadalom – melyik fog győzni?” kérdéssel Nékám Kristóf professzor, a Magyar Allergiaszövetség elnöke hívta fel az allergia mindenütt növekvő problémájára a figyelmet. Ennek okaiként egyebek mellett a „nyugati” világra jellemző pro-allergiás életstílust, a fejlődő országokban pedig az iparosodáshoz kapcsolódó kemizációt, környezetváltozást és társadalmi-pszichológiai hatásokat említette. Előadásában az allergiás megbetegedésekből fakadó, világméretekben több ezermilliárd eurós költségeket hangsúlyozta, melyeknek az allergén-terheléshez kapcsolódó ugrásszerű növekedése a pollenszezon alatt Magyarországra is jellemző. Nékám Kristóf kiemelte, hogy a parlagfű tekintetében hazánk a kontinens legfertőzöttebb országa, s ezen az állapoton úrrá lenni csak tudatformáló és egészség-érték teremtő összefogással van lehetőség.

„Van megoldás: program a parlagfű pollenkoncentrációjának elfogadható szintre csökkentésére öt év alatt” címmel, Reisinger Péter professzorral közös előadásában Kőmíves Tamás akadémikus, a Magyar Növényvédelmi Társaság elnöke a parlagfű elleni védekezés gyenge pontjait értékelte és javaslatokat fogalmazott meg azok erősítésére. Előadásában kiemelten fontos teendőnek tartotta az erős központi irányítás kialakítását, a civil és hatósági közömbösség, inaktivitás leküzdését, az allergén gyomokkal borított területek felderítési hatékonyságának növelését, a védekezés különböző módszereinek összehangolását, valamint a civil és szakmai szervezetek együttműködésének erősítését.

A parlagfű elleni eredményes küzdelem példáinak bemutatását és számos előre mutató hozzászólást követően, zárásként a rendezvény résztvevői (parlamenti és szakigazgatási képviseletek, civil és szakértő szervezetek, személyek) az I. Nemzeti-Nemzetközi Parlagfű Nap alkalmából közös állásfoglalásban fogalmazták meg az allergén gyom elleni küzdelmet segíteni hivatott ajánlásaikat. Az állásfoglalás az alábbiakban olvasható.

 


ÁLLÁSFOGLALÁS A PARLAGFŰ-PROBLÉMÁRÓL
(elfogadásra került az I. Nemzeti-Nemzetközi Parlagfű Nap alkalmából a Parlament Vadásztermében tartott társadalmi célú rendezvény és összefogás alkalmából)

Ma Magyarországon, az év egy igen meghatározó részében, mintegy másfélmillió ember aggódva éli mindennapjait, hiszen jelenleg hazánkban becslések szerint ennyire tehető a parlagfű pollenjétől szenvedők száma, akiknek nagy része  tünetekkel is rendelkezik. Kétség nem férhet hozzá „parlagfű-vészhelyzet” van, amely azonnali lépések megtételét teszi szükségszerűvé. Az ügy súlyosságát mutatja, hogy az elmúlt 12 évben kilencszeresére nőtt hazánkban az allergiás betegek száma, és az is, hogy az időjárástól függően körülbelül évi 120-200 milliárd forint az a gazdasági veszteség, ami a parlagfű által okozott terméskiesésből, a közvetlen védekezési ráfordításokból, illetve a táppénzen töltött napok számából, a gyógyszer-kiadásokból és a betegápolásból származik - de nem tartalmazza például az elmaradt idegenforgalmi bevételek összegét. Tény, hogy ma Magyarország Európa parlagfű-epicentruma: virágzása idején nincs talpalatnyi hely, ahova a növény pollenözönje elől menekülni lehetne.

Komplex problémával állunk szemben - ami azonban összehangolt szakmai munkával megoldható. Ahhoz azonban, hogy belátható időn belül eredményesen fel tudjuk venni a küzdelmet a parlagfűvel, határozott lépések megtételére van szükség. Ezeket a mindenkori Kormányzat figyelmébe ajánlunk:

1) A lehető leghamarabb szükség van egy átfogó, a probléma minden területére kiterjedő hosszú távú kormányzati stratégia elfogadására. Ennek precíz végrehajtásához elengedhetetlen éves szintű cselekvési tervek készítése, melyeket minden év január 31-ig ajánlott elfogadni, majd nyilvánosságra hozni.

2) A mindenkori Kormányzat készítsen éves és nyilvános jelentést az Országgyűlés kijelölt bizottsága, illetve az Országos Parlagfű Tanács számára a parlagfű elleni feladatok elvégzéséről, az elmúlt évek mentesítési programjainak tapasztalatairól, az azokból levonható tanulságokról, stb. Mivel a több tárcát érintő feladatok végrehajtását és a stratégiák megvalósításának számonkérhetőségét csak egy kizárólagosan parlagfű elleni védekezéssel foglalkozó központi szerv garantálhatja, javasoljuk egyszemélyi felelős (kormánybiztos) kinevezését.

3) A 2013-2020 közötti uniós költségvetési ciklus tervezésénél egy ötéves, a parlagfű pollen-koncentrációjának drasztikus csökkentését célzó program támogatására van szükség.

4) A magyar Kormány kezdeményezze uniós szinten egy központi Parlagfű Alap létrehozását, melynek célja a parlagfű elleni európai uniós küzdelem támogatása.

5) A parlagfű-mentesítési programot a betegközpontú szemlélet alapozza meg: a pollen-koncentráció drasztikus csökkentése. Ehhez helyszínre adaptált komplex stratégiákra van szükség, és olyan programra, aminek keretében közegészségügyi-környezeti ártalom térkép készül. Ennek alapján az ellátórendszer újjászervezése is megtervezhető. Semmilyen parlagfű mentesítő stratégia sem lehet azonban önmagában hatékony, az allergia-ellátáshoz való hozzáférés javítása nélkül.

6) A parlagfű elleni küzdelmet jelentősen tudja segíteni az önkormányzatok aktív szerepvállalása, így kérjük alkossák meg - a szóban forgó témában – stratégiájukat és erősítsék saját csatornáikon keresztül a lakosság, az agrárgazdálkodók tájékoztatását.

7) A parlagfű elleni küzdelem csak a magyar média aktív részvételével lehet eredményes: benne a közszolgálati médiumoktól a kereskedelmi csatornákig, az önkormányzati újságoktól a helyi rádiókig mindenkinek szerepet kell vállalnia.

8) Az oktató-tájékoztató jellegű kommunikáción túl, nem szabad megfeledkezni a környezeti nevelés fontosságáról, a környezetvédelem és az egészséges életmódra való nevelés közös felelősségéről.

9) A fenti feladatok finanszírozása érdekében javasoljuk, hogy a személyi jövedelemadó egy százaléka ismét felajánlható legyen parlagfű-mentesítési célokra.

10) A jelenlevők támogatják az Országos Parlagfű Tanács létrehozását, melynek megszervezésére, működtetésére a Nemzeti-Nemzetközi Parlagfű Nap szervezőit kérik fel. A konferencia résztvevői számítanak ebben a Kormányzat aktív-együttműködő részvételére is.

11) Elvárjuk a Kormánytól, hogy a pollenkoncentráció drasztikus csökkentését nemzetstratégiai feladatként kezelje, hiszen most már a jövő nemzedékek egészsége a tét.

12) Végül pedig a másfél millió parlagfű-allergiával érintett embert, akik a leginkább nyertesei lehetnek ennek a küzdelemnek, arra kérjük, hogy lehetőségeikhez mérten minden eszközzel támogassák a parlagfű elleni küzdelmet. Ne csak azt nézzék, hogy mit tehetnek mások értük, hanem ők is tegyenek meg minden tőlük telhetőt. Mi ezen konferencia résztvevői - allergiások és nem allergiások - ebben teljes mértékben partnerek leszünk.

Budapest, 2012. június 14. 

© 2008 Tégy a parlagfű ellen!
Impresszum Kapcsolat Adatvédelem
Created by: PRAE.HU Kft.