Parlagfű elleni védekezési stratégiát dolgoz ki a Vidékfejlesztési Minisztérium
A Vidékfejlesztési Minisztérium Élelmiszerlánc-felügyeleti Főosztálya több helyről is felkérést kapott arra, hogy az érintettek együttműködésével fogalmazzon meg egy egységes és hatékony nemzeti parlagfű elleni védekezési stratégiát, mely az akkut kérdések kezelése mellett hosszú távra vonatkozó megoldást nyújt az évek óta erősödő problémára. Az alábbiakban a stratégia tervezete olvasható.

Parlagfű elleni védekezési stratégiát dolgoz ki a Vidékfejlesztési Minisztérium

PARLAGFŰ ELLENI VÉDEKEZÉSI STRATÉGIA


TERVEZET

 

 

Összeállította a Vidékfejlesztési Minisztérium

 

A következő szervek együttműködésével:

Allergia és Parlagfű Kerekasztal
Nemzetgazdasági Minisztérium
Nemzeti Erőforrás Minisztérium
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium

 

2011. október


 

BEVEZETÉS

 

Magyarország jelenleg Európa parlagfűvel leginkább fertőzött országa, és a becslések szerint hazánkban már minden 5. ember szenved parlagfűhöz kapcsolt allergiás, ill. asztmás megbetegedésben. A parlagfű térhódításával, illetve az egyre növekvő légtéri pollenkoncentrációs értékekkel párhuzamosan a betegszám is évről-évre növekszik.

Az utóbbi évek gyomfelvételezéseinek becslése szerint az ország szántóterületének több mint 5%-a borított parlagfűvel, ami az agrárszektorban éves szinten több tíz milliárdos értékű terméskiesést okoz. A parlagfű által okozott az allergiás megbetegedések okozta egészségügyi kiadások és közvetett hatások költségei ezt még tovább növelik. Az eddigi intézkedések nem voltak képesek megoldani ezt a problémát, így az napjainkban már egészségügyi és gazdasági értelemben is szezonálisan jelentkező válsághelyzetet teremt.
A helyzet megoldására a parlagfű drasztikus mértékű történő visszaszorítását kell hosszútávon célul kitűznünk.

A Vidékfejlesztési Minisztérium Élelmiszerlánc-felügyeleti Főosztálya több helyről is felkérést kapott arra, hogy az érintettek együttműködésével fogalmazzon meg egy egységes és hatékony nemzeti parlagfű elleni védekezési stratégiát, mely az akkut kérdések kezelése mellett, hosszú távra vonatkozó megoldást nyújt az évek óta erősödő problémára.

 

 

OKTATÁS, KÉPZÉS, TÁJÉKOZTATÁS

 

A megelőzés szempontjából a legfontosabb az oktatás, az ismeretterjesztés és az oktató-tájékoztató jellegű kommunikáció, a földhasználókon túl a társadalom széles rétegei számára. A parlagfű fertőzöttség visszaszorítását elsősorban a földhasználók jogkövető magatartása eredményezheti, ezért a hatósági eljárás erősítése mellett szükség van a folyamatos társadalmi tudatformálásra.

 

Kommunikációs kampány
A kommunikációs tervek szerint a figyelemfelhívás alappillérei az oktatás és hatósági munka (eljárás, szankciók) bemutatása, gyerekeket, fiatalokat, a felnőtt lakosság különböző érdeklődésű csoportjait, kiemelten mezőgazdasági termelőket célozva. Felelős: NEFMI, VM, ? Határidő: Folyamtos

 

Oktatási fórumok
Különböző célcsoportoknak oktatási fórumok szervezése. Elsődleges a termelők, földhasználók képzése. A mezőgazdasági termelők számára a médián keresztül, gazdaestéken, gazdakörök keretén belül szükséges a növénytermesztési ismeretek fejlesztése, megfelelő talajművelés, okszerű vetésváltás, állománysűrűség, a tarlóhántás fontossága kiemelten a gabonatarlókra, gyomirtási technológiák bemutatása, vegyszeres és nem vegyszeres eljárások ismertetése, Összefoglalóan: a gyakorlatban alkalmazható ismeretek és technológiai megoldások átadása a parlagfű mentesítésről.
A hatóság Parlagfű Információs Rendszeréből kigyűjthetőek azok az adatok, melyekből megállapítható, hogy mely területek minősülnek a legfertőzöttebbnek. Az ezeken a területeken gazdálkodókat célirányosan fel lehetne keresni szaktanácsadás céljából, a parlagfű elleni hatékony védekezésre fókuszáló szakmai anyagokat átadni, gazdaesteket szervezni számukra, ahol a Növényvédő Mérnöki- és Növényorvosi Kamara szakemberei képezhetik őket.
Felelős: MgSzH, határidő: 2011. december 31., folyamatos

 

Az agrártámogatások közül az ÚMVP I. és II. tengelyhez tartozó kötelező képzések közül azon képzések esetében, amelyeknél a tananyag tematikája azt lehetővé teszi (Agrár-környezetgazdálkodás, Natura 2000 képzések) az oktatási tananyagot szükséges kiegészíteni a parlagfű elleni védekezéssel. A többi ÚMVP keretében zajló oktatás esetében a parlagfű elleni védekezésről készített oktatási csomag kiosztásra kerülhet a képzéseken résztvevő gazdálkodóknak.
Az érintett gazdálkodók nagy része már részt vett az ÚMVP-hez kapcsolódó képzéseken, a parlagfű tananyag ilyen módon csak korlátozott számú gazdálkodóhoz juthatna el. Az alábbi támogatásokhoz kapcsolódnak kötelező képzések:


I. tengely
35/2008. (III. 27.) (terményszárítók)
25/2008. (III. 7.) (kertészet korszerűsítése)  összesen eddig 733 fő vett részt képzésen
27/2007. (IV. 17.) (Állattartó telep korszerűsítése)
71/2007. (VII. 27) (lágyszárú energiaültetvény)
72/2007. (VII. 27.) (fás szárú energiaültetvény)
78/2007. (VII. 30.) (megújuló energia)
75/2007. (VII. 27.) (ültetvények korszerűsítése) - összesen eddig 57 fő vett részt képzésen
67/2007. (VII. 26.), 113/2009. (VIII. 29.) (fiatal gazda támogatás) - összesen eddig 1826 fő vett részt képzésen
47/2008. (IV. 17.) (mg-i termékek értéknövelése)  
44/2009. (IV. 11.) (bioetanol) - összesen eddig 341 fő vett részt képzésen
34/2008. (III. 27.) (öntözés) - összesen eddig 168 fő vett részt képzésen

 

II. tengely
61/2009 (V. 14.) (AKG) - összesen eddig 12934 fő vett részt képzésen
128/2007. (X. 31.) (Natura 2000) - összesen eddig 3391 fő vett részt képzésen
124/2009 (IX: 24.) (Erdő-környezetvédelmi kifizetések) - összesen eddig 131 fő vett részt képzésen

 

Fentieken túl az OKJ szerint támogatott képzések esetében szintén megoldható, hogy a képzéseken résztvevők körében az előre összeállított tájékoztató anyag kiosztásra kerüljön. Ezen túlmenően azon OKJ képzések esetében, amelyeknél az oktatási tematika ezt lehetővé teszi, a képzés anyagába az oktatók bele tudják illeszteni a parlagfű elleni védekezéssel kapcsolatos ismereteket. Az OKJ képzéseken keresztül az oktatási anyag megközelítően 3000 gazdálkodóhoz juthatna el évenként.
A növényvédelmi szakemberek egybehangzó véleménye, hogy ha a gazdák időben és jó minőségben el tudják végezni a talajmunkákat a vetést, gyomirtást és az aratást követő tarlóhántást, akkor sokkal kisebb az esélye a parlagfű megjelenésének és terjedésének.

 

Iskolák környezeti- és egészségnevelési programjai
A jelenleg hatályos közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 48. § (3) bekezdése alapján az iskola nevelési programjának részeként el kell készíteni az iskolák környezeti- és egészségnevelési programját. A két program segítségével minden iskola számára lehetőség van arra, hogy megismertesse a gyermekekkel az allergiát, mint betegséget, valamint mindazokat a tényezőket, amelyek részt vehetnek az allergia kiváltásában. Az oktatásnak, nevelésnek egyik szempontja, hogy a pedagógusok és a diákok megismerjék az allergiát okozó tényezőket, és ezen belül a parlagfüvet, az ellene való védekezés módszereit, továbbá a megelőzés lehetőségeit.

A Nemzeti alaptanterv (Nat) kiemelt fejlesztési területének tekinti a fenntarthatóság és környezeti nevelés kérdését. Ennek keretében komoly hangsúlyt kap a lakókörnyezet és a közvetlen környezet megóvásának kérdése a lokális gondolkodás kialakításának szolgálatában. Az egészségnevelés terén kiemelt témaként kap szerepet az allergiát okozó növényzet elleni hatékony védelem és védekezés.
A Nat-ban fejlesztési feladatokként és tartalmi elemként általános megfogalmazásban (itt konkrétan nevesítve itt nem lesz) kerül említésre a több területet is érintő parlagfű kérdése.
A kerettantervek fogják a részleteket meghatározni és itt fog megjelenni a parlagfű és az ellene való védekezés fontossága, jelezve, hogy milyen keretek között kell szerepet kapnia a közoktatásban.
A parlagfű a környezetre gyakorolt hatása, valamint az ellene való védekezés lehetőségei címmel felső tagozatos diákok számára 3 órás ismeretterjesztő tananyagot dolgozott ki a Vidékfejlesztési Minisztérium (a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium jogutódja). A tananyag a földrajz, a biológia, illetve az osztályfőnöki órák tantervi keretei közé, továbbá az osztálykirándulások és az erdei iskola program elemeibe is beilleszthető. Az ismeretterjesztő tananyag letölthető a következő Internet címen: http://www.sulinet.hu/tart/kat/Sbc (utolsó frissítés ideje: 2011.04.13.)
Az ismeretterjesztő anyagot aktuálisan minden évben a Sulineten az aktuális hírek között a parlagfű „szezon előtt” közzétesszük.
A komplex kiadvány célja, hogy a pedagógusok segítségével a diákok elsajátítsák az allergiával kapcsolatos - elsősorban a pollenallergiára, azon belül pedig a parlagfűre, mint a legelterjedtebb allergiát okozó gyomnövényre vonatkozó - alapvető és legszükségesebb információkat.

 

Közösségfejlesztés
Települési/kistérségi egészségtervek létrehozásának ösztönzése

A települési egészségterv alapvető elvek mentén működő (esélyegyenlőség, a szolidaritás, az emberközpontú szolgáltatási alapellátás, az átláthatóság és az elszámoltathatóság) stratégiai tervezésen alapuló fejlesztő folyamat. Közösségi részvételre és ágazatok együttműködésére épülő tervezési folyamat, amelynek célja az adott településen élő emberek egészségi állapotának javítása az élet minőségét befolyásoló tényezők változtatásán keresztül. A települési egészségterv a helyi szükségletekre épül és helyi forrásokra és kompetenciákra épített életmód-modelleket kínál a közösség tagjai, illetve döntéshozói számára.
Az egészségterv készítése és megvalósítása illeszkedik ahhoz az alkotmányos joghoz, miszerint mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez. Az alkotmányos jog érvényesülésére - törvényi támogatás mellett (önkormányzati, egészségügyi, környezetvédelmi) - az önkormányzatok az egészségtervek megvalósítását helyi rendeletek megalkotásával is támogathatják.

 


Kistérségi/települési Egészség Koalíció munkájának, működésének segítése, fejlesztése – együttműködés civil szervezetekkel
A települések belterületeinek parlagfű-mentesítésében egyre gyakrabban jut szerep a civil szervezeteknek, elkötelezettségük példaértékű. A helyi önkormányzatok, egyéb kötelező feladataik mellett gyakran nem rendelkeznek sem elég anyagi, sem személyi erőforrással ahhoz, hogy a területeiket részletesen felmérjék. A civil szervezetek sok helyen vállalják a parlagfűvel fertőzött ingatlanok felderítését, az ügyeket az önkormányzatnak továbbítják. A hatóságok jelzése alapján több bejelentés érkezett civil szervezetektől, mint állampolgároktól, az önkormányzatok az együttműködéseket eredményesnek tartják.
A fenntartható helyi közösségekre építkező „lokalitások” rendszerének a helyi lakosság egészségi állapotát érintő, a helyi szükségleteket kielégítő, 2009-ben indult kezdeményezés az Egészség Koalíciók létrehozása. A nemzetközi és a magyarországi tapasztalatok is azt mutatják, hogy lakosság egészségi állapotában ott érhető el tartós eredmény, ahol a helyi közösségeket és az egyéneket a programok mellé tudták állítani. Ehhez célirányos egészségfejlesztés keretében érthető tájékoztatás és kommunikáció, tanítás, tanulás, folyamatos kapcsolattartás, rendszeres elemzés, értékelés és újratervezés szükséges.
A kistérségi, helyi szinten létrehozandó Egészség Koalíció/k (multiszektoriális és multidiszciplináris munkabizottságok) átfogó célja a szakmai és közösségi együttműködés erősítése az egészségfejlesztés érdekében, valamint az egészség szempontjainak érvényesítése a különböző színtereken, a regionális és kistérségi közösségi egészségtervek megvalósításának segítése és folyamatos monitorozása révén. Feladatuk annak feltárása, hogy az egészséget támogató, egészségtudatos magatartásra ösztönző helyi egészség-megőrzési programok tervezése, szervezése, megvalósítása során, a kistérségben élő lakosság egészséges választási lehetőségének megkönnyítésére, a szűrővizsgálatok lakossági igénybevételének fokozására milyen helyi együttműködéseken alapuló intervenciók valósíthatók meg.
A 2009. évi induláskor a kitűzött cél: régiónként 1-3 Egészség Koalíció megalakítása volt. Jelenleg országosan 60 kistérségi/települési Egészség Koalíció működik.
Az egészségfejlesztéshez kapcsolódó feladatok megvalósítását az Országos Tisztifőorvosi Hivatal koordinálja.

 

Egészségkommunikáció
Mind a kutatás, mind a lakossági közszolgáltatás céljából javasolt egy olyan interneten is hozzáférhető „tudástár” létrehozása, amely folyamatosan bővülő, frissülő információkkal segíti a tájékozódást. A „Tudástár” különböző szinteken és több célcsoport számára is megfelelő tartalommal bír, több szakmai kliens bevonásával bírált és szűrt, így megbízható és hivatalos forrásnak tekinthető. Az általános információktól és stratégiai tervezetektől egészen a gyakorlatban megvalósítható megoldások és megvalósítások tárgyalásáig eljut. Javasoltan interaktív (szakértők válaszolnak), illetve tudományos megalapozottságú szakmai és ismeretterjesztő programokhoz, továbbképzésekhez kapcsolt.

 

Önkéntesség éve
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium irányítása alatt szervezett „Önkéntesség éve” keretében a VM önkormányzatok részére pályázatot készített, a helyi parlagfű-mentesítési akciók támogatására, a 2011 év tapasztalatainak felhasználása a 2012. évi programokban.
Felelős: KIM, VM ? Határidő: 2012. 04. 30.

 

 

KUTATÁS-FEJLESZTÉS, ISMERETTERJESZTÉS

A parlagfű elleni védekezés hatékonyságát célzó, tudományos eredmények kutatása, a különböző felderítési, védekezési módszerek fejlesztésének támogatása, illetve az ebből származó információ legszélesebb körben történő terjesztése szintén fontos stratégai cél.

 

Technológiai alternatívák
Támogatni kell az olyan kísérleteket, kutatásokat, amelyek a mezőgazdasági területek (mint pollen allergia szempontjából, mint fő biotikus szennyezők) parlagfű-mentesítéséhez költséghatékony és környezetbarát technológiai alternatívák kidolgozását célozzák. Javasolt a K+F programok támogatása. A parlagfűvel fertőzött kultúrnövények esetében a legtöbb probléma a napraforgó állományokban jelentkezik, ezért hatékony, vizsgálatokkal alátámasztott védekezési módszer kidolgozása lenne szükséges. A mechanikai és vegyszeres tarlóápolás, valamint a kombinált technológia összehasonlító vizsgálata, ezek eredményeinek közzététele, szükséges. Fontos a tarlóhántás és -ápolás nedvesség-megőrző, tápanyag-forgalmi, talajbiológiai, növényvédelmi szerepének és jelentőségének hangsúlyozása. A módszer- és technológia fejlesztéseknek figyelemmel kell lenniük az ideálistól eltérő, szélsőséges időjárási és termelési körülmények közötti hatékony megoldások kidolgozására is.

 

Kutatások, kísérletek közzététele
Tudományos kutatások, kísérletek közzétételét biztosítani kell. Az Országos Szántóföldi Gyomfelvételezés eredményeinek közzététele, környezeti, gazdálkodási vonatkozású tapasztalatainak, levont következtetéseinek (emberi, klimatikus tényezők stb.) különböző szintű továbbítása szükséges széleskörűen. A fertőzött területek naprakész, digitális térinformatikai formában történő megjelenítésére biztosított a lehetőség (egyrészt a PIR, másrészt az Agrárkörnyezet-gazdálkodási Információs Rendszer adatbázisa alapján), így ez az információ a társadalom széles rétegei számára elérhetővé válna. A felderítési útvonalak, fertőzött táblák és hozzájuk kapcsolódó fedvények, valamint az azonosítást (terület, fertőzöttség mértéke, gyomfaj és fenológia) szolgáló fotók már a belső felhasználók részére elérhetőek. A nyilvános elérhetőség az önkéntes jogkövetést és a mentesítést segíthetné elő.
Felelős: ? Határidő: ?

 

Aerobiológiai Hálózat
Bár a földhasználók jogkövető magatartása javult az évek során, tény hogy, ez a pollenkoncentrációban még szignifikáns változást nem okozott. A lakosság számára a parlagfű-helyzet objektív fokmérője a pollenkoncentráció, mely az elmúlt években megtett megfeszített hatósági intézkedések hatására is ingadozó, vagy emelkedő mértéket mutat. Ennek mértéke pedig alapvetően hozzájárul az allergiás tünetek megjelenéséhez és intenzitásához. A parlagfű elleni védekezés komplexitásához hozzá tartozik, hogy a lakosság egészségét meghatározó tényezőkre is hangsúlyt fordítson a vidékfejlesztési tárca. Az elmúlt évek során az ÁNTSZ Aerobiológiai Hálózat által szolgáltatott légköri pollenkoncentrációs adatok is segítették a parlagfű-mentesítést végző szakemberek eredményes munkáját. Emellett feladatként jelentkezik, hogy az egyéb környezeti tényezőkkel terhelt és nagy népsűrűségű területek vonatkozásában a területi és pollen-genetikai vizsgálatok elvégzésre kerüljenek. A fokozott intézkedéseket a vizsgálati eredmények ismeretében a jelentősen terhelt területekre kell koncentrálni.
A folyamatos aerobiológiai adatgyűjtést az országos lefedettségű Aerobiológiai Hálózat csapdaállomásai biztosítják, ahol részben az adatok feldolgozása is megtörténik. Az adatfeldolgozás lényegi részét a hivatalos (pollenre és gombaspórára vonatkozó) aerobiológiai jelentés kiadásáért is felelős, az Országos Környezetegészségügyi Intézet alá tartozó Aerobiológiai Monitorozási Osztály végzi (továbbiakban: OKI-AMO), szakmai kapcsolatban az OKI más osztályaival és egyéb szolgálatokkal (OMSZ, FÖMI, Földhivatalok, Növényvédelmi Kutatóintézet). Az OKI-AMO - kérések, megállapodások szerint rendszeresen szolgáltat aerobiológiai adatokat pl.: az OMSZ, FÖMI, vagy a Földhivatalok számára. A kialakítandó országos parlagfűmentesítési stratégia összehangolt, hatékony működése érdekében, annak tervezéséhez, szervezéséhez, hatásmonitorozásához - megállapodás és források függvényében - megfelelően előállított és elemzett formában szintén rendelkezésre állnak a szükséges információk.Kölcsönös adatmegosztással megvalósíthatóvá válhat egy olyan rendszerszerű értékelés és helyzetelemzés, amely mind a parlagfű visszaszorítását, mind a levegőminőség és az egészségügyi helyzet javulását eredményezné, miközben a prevenciós és adaptációs magasabb szintű lakossági, ill. betegtájékoztatási cél is megvalósul.
Kormányzati koordinációval és finanszírozással, a hivatalos szolgáltatók szakmai szinteken történő bevonásával és a kölcsönös adatmegosztás és adatfeldolgozás támogatásával az eddigieknél magasabb szinten valósulhat meg a „parlagfű helyzet” országos értékelési rendszere. Ettől egyaránt várjuk, hogy segíti a valós helyzet elemezhetőségének növekedését, a parlagfű visszaszorításának hatékonyabbá válását, a levegőminőség és az egészségügyi helyzet javulását, illetve a megfelelő kommunikáció kiépítését; többek között ki kell emelni, hogy ezúton a lakossági, ill. betegtájékoztatási célok is magasabb prevencionális és adaptációs szinteken valósulhatnak meg.

Az elmúlt évek során a probléma feltárására, megismertetésére és megoldására irányuló törekvésekből hiányzott a rendszerszemlélet és a szakmapolitikai irányítás, illetve az ezeket lehetővé tevő munkafolyamatokra az állami szervekben mind kevesebb forrás és munkaerő jutott.

Mérföldkőnek számítana egy 2012-re bevezetésre javasolt szervezeti – intézményi keret felállítása, amelyben az állami szervek és szolgáltatások összehangolt módszertan és intézkedési rend szerint gyűjtik és értékelik ki az adatokat, részben egy központi szakmapolitikai központ irányításában és támogatásában, így biztosítva összehasonlításra alkalmas, magasabb szintű elemezhetőséget és ezúttal hatékonyabb hatósági eljárást. E rendszer fő pillérei az Aerobiológiai Hálózat és koordináló szerve (Aerobiológiai Monitorozási Osztály /OKI/), a FÖMI, az OMSZ, a Növény- és Talajvédelmi Szolgálat az MTA Kutatóintézetek, illetve a Földhivatalok. (Allergia és Parlagfű Kerekasztal észrevétele)

 

Az összehangolt intézményi és kutatási egység és a komplex program-szemlélet
A parlagfű által okozott probléma valós nagyságának felmérése érdekében és a megoldáshoz szükséges ok-okozati összefüggések kimutatásához három alapvető szinten van szükség a helyzet feltárására, egymással összehangolt formában.
A programnak egyben három fő pillérét is adja a terepi parlagfüves gócok, mint forrásmezők feltárása, a légtéri pollentartalom felvételezése és az allergiás-, illetve asztmás megbetegedések feltérképezése. Ezek részben kutatási, részben közcélokat ellátó feladatok, amelyek végrehajtása széleskörű együttműködést igényel. A probléma feltárása és megoldása érdekében szükség van egy központilag megszervezett és finanszírozott, egymást kiegészítő módszertan szerint működő, komplex és összehangolt intézményi rendszerre, amely rendszer feladatai egyaránt szolgálják a tudományos kutatást és a lakossági, illetve betegtájékoztatást és érintik az agrár- és az egészségügyi szektort.

A közép- és hosszútávú stratégia kidolgozásában és a komplex és integrált országos parlagfűprogram megvalósításában az OKI Aerobiológiai Osztálya, illetve az általa kezelt adatbázis javasoltan kiemelt jelentőségű szakmai háttérként kezelendő, együttműködésben a nemzeti parlagfűstratégia többi ajánlott szakintézményével és hivatalaival (földhivatalok, OMSZ, MTA kutatóintézetek, FÖMI, Növény- és Talajvédelmi Szolgálat.

A rendszer egészségügyi vonatkozású pillérének egyik kiemelt eleme egy országos lefedettségű, egységes allergiás és asztmás beteg-nyilvántartási rendszer megteremtése.
Az allergiás betegeket számba vevő célzott adatgyűjtés nincs ma Magyarországon. A jelenlegi adatbázisok nem alkalmasak a diagnózis, beteg megjelenés, gyógyszer felírás jellemzésén kívül bármilyen további paraméter (környezetszennyezettségi adatok, pollen adatok) integrálására.
A szűrővizsgálatok szakmai tartalmát  egységesíteni szükséges minden szűrővizsgálat esetében azonos tartalmú kérdőív alkalmazásával, az adatok kötelező beküldésével egy újonnan létrehozandó Országos Allergológiai Adatbázisba.

Szükséges egy, véletlenszerűen kiválasztott  országos mintán végzendő részletes allergiaspecifikus adatfelvétel és vizsgálat megszervezésére.
Ez a vizsgálat – illeszkedve a nemzetközi tendenciákhoz - alapja lehet egy széleskörű magyarországi tudományos kutatás sorozatnak, amely már a megbetegedések és a változó pollenszám és az éves pollenterhelés összefüggését változó klimatikus és időjárási viszonyokban, regionális szintig, a mért környezetszennyezési adatok és pollenszámok összefüggései a betegek tüneteivel, állapotával, egészségügyi szolgáltatások igénybe vételével, gyógyszer fogyasztásával, megyei szintig vizsgálja. 

 

A hálózat megfelelő működtetésének feltételei, a megerősítés és fejlesztés költségei és ajánlott irányai
Az aerobiológiai monitorozás működési elve és módszere – megfelelő fejlesztéssel - lehetővé teszi, hogy a légtéri pollenkoncentrációs adatok valós időben, átlagosan 2-3 napos késéssel közlésre kerüljenek. Mivel ebben az időtávlatban a légtér pollenkoncentrációjának változása szinte kizárólag a meteorológiai tényezők függvénye, ahhoz is megfelelő, hogy rövid távú előrejelzés történjen.
Az időjárási jellemzők figyelembevételével még jól megítélhető az aktuális pollenhelyzet, azonban annak pontos és minőségi meghatározására a szükséges anyagi, személyi és tárgyi feltételek biztosításával jelentős mértékben növelhető az adatszolgáltatatás minősége és megbízhatósága, továbbá a működtetés gazdaságosságossága, összességében az aerobiológiai monitorozás eredményessége.
Az eddigi tudományos kiértékelések eredményei és a lakossági igények egyaránt alátámasztják, hogy az Aerobiológiai Hálózat, illetve az aerobiológiai monitorozás mind az egészségügy, mind az agrárszektor számára alapvető fontosságú, amelynek rehabilitációja, a megfelelő minőségi szinten történő működtetése, illetve fenntartásának hosszútávú biztosítása kiemelt feladat, a jelenleg adott tér- és időlépték megtartásával.
Az országos aerobiológiai monitorozás megfelelő szinten történő működtetéséhez elengedhetetlen a megfelelő mértékben, éves szinten és hosszútávon biztosított, központi költségvetési keretből adott anyagi támogatás és a személyi keret kibővítése, továbbá a szervezeti felépítés - működtetés újragondolása.

Az aerobiológiai (kiemelten a parlagfű pollenterhelésre vonatkozó) adatszolgáltatás minőségét és hatékonyságát, a riasztási rendszer megbízhatóbbá tételét és az előrejelzési rendszer kiépítését az alábbi feltételek biztosításával lehet elérni:

 

1. A Monitorozás hatékony, minőségi és hosszútávon biztosított működtetése, illetve fenntartása érdekében:
- a központi koordináló, adatgyűjtő és adatfeldolgozó szerv pénzügyi megerősítésére,
- az állomáshelyek és regionális leolvasó-központok megerősítésére, amelynek része a Hálózat rehabilitációja is a szünetelő állomások visszaállítása,
- ésszerű munkaerő átszervezés, megfelelő humánerő fejlesztés,


2. Az állami intézetek, hivatalok és szolgálatok közötti együttműködés fejlesztése, mind a monitorozás és az éves helyzetfeltárás általános szintjén, mind az aktuális fejlesztési és projektfeladatok megvalósításának szintjén; javasoltan egy központi felelős államigazgatási - szakmapolitikai koordináció megszervezése és irányítása alatt:
-  Aerobiológiai Hálózat és központi koordinációja (AMO);
- OMSZ (időjárás- és klíma-alapú előrejelzési metodikák kidolgozása);
- FÖMI (aerobiológiai és távérzékelési adatok együttes kiértékelése és elemzése);
- Földhivatalok (térségi parlagfű helyzetelemzések a terepi, illetve hivatali munkához);
- Pulmonológiai Intézet, illetve egyéb állami egészségügyi és epidemiológiai intézetek (aktuális lakossági pollenexpozíciós értékelések beteglapelemzésekhez, stb.).

A hálózatépítés további irányai és lehetőségei hosszútávon:
- A Balatoni Kiemelt Üdülőkörzet és Balaton-felvidék aerobiológiai monitorozás alá vétele, országos szintű rekreációs zóna kialakítása, illetve az egészségturizmus fellendítése céljából.
- Budapest agglomerációjának aerobiológiai monitorozás alá vétele. A fővárosra meghatározóan szintén az agrártájak forrásmezőiről érkező parlagfű pollenfelhők hatnak. A probléma megoldását elősegíti az agglomeráció nagyobb felbontásban történő biológiai levegőminőség-felmérése, amelynek fontossága elsősorban a budapesti agglomeráció kb. 2,5M fős népességéből adódik.
- Hálózatfejlesztés a parlagfűvel erősen fertőzött országrészeken (pl. Zala, Somogy, vagy Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye).
- A telepített állomások az említett helyeken nem a Hálózat végleges bővítését szolgálják; a csapdák körzetekről-körzetekre, meghatározott programok szerint áttelepíthetők, ajánlottan hálózat dinamikus részét képezhetik.
- Személyi pollenexpozíciót mérő „mozgócsapdákkal”, allergiás és asztmás betegek levegőkörnyezetének monitorozására, egybekötve orvosi vizsgálatok adatkiértékeléseivel.

 

 

HATÓSÁGI ELJÁRÁS, ÁLLAMI FELADATOK

A hatósági eljárás hatékonyságának növelése fontos feladat. A stratégia elfogadása után a szükséges jogszabály módosításokat elő kell készíteni.

 

Belterületi felderítés
A belterületi felderítés feladatát és a hatósági szankciókat a jegyzőhöz szükséges – korábbi gyakorlatnak megfelelően – delegálni; ki kell dolgozni egy ösztönző metódust e rendszer érdemi működtetésére.
Felelős: VM Határidő: 2012. 02. 20.

 

Új eljárásrend bevezetése
Megvizsgáltuk annak a lehetőségét, hogy a jelenlegi két hatóságot (földhivatal és növény- és talajvédelmi hatóság) igénybevevő eljárást, miként lehetne úgy átalakítani, hogy munkaerő és költségkímélő rendszerként működjön. A megvitattuk egy új eljárásrend bevezetésének lehetőségét, azonban ehhez jogszabály módosítás, technikai fejlesztés és pontos költségelemzés szükséges. A 2011. évi parlagfű szezon indulásáig az előbbieket már nem lehet egészében megvalósítani. Emiatt javaslatunk a következő: a 2011. évben a jelenlegi eljárásrend módosításokkal történő fenntartása mellett úgynevezett „pilot program” keretében az új légi felderítési és ellenőrzési eljárásrend egészítse ki a jelenlegi gyakorlatot. Amennyiben a „pilot program” tapasztalatai azt mutatják, hogy az új felderítési eljárásrend mind munkaerő, mind eszközigény szempontjából hatékonyabb rendszernek bizonyul, jövő évtől kezdődően ezt az eljárásrendet követnék a hatóságok.
Felelős: VM Határidő: 2012. 02. 20.

 

Közterületek teljes körű mentessége
Alapvető célként kell megjelölni a közterületek teljes körű mentességének elérését, prioritást adva a kül- és belterületen lévő közterületek gyomfertőzése megelőzésének, jogszabályi előírások betartása szigorú ellenőrzésének, szükség esetén szankcionálásnak, vagy társhatóságok bevonásával fertőzési pontok azonnali felszámolásának.
Az állami és önkormányzati területen példát kell mutatni annak érdekében, hogy a gazdálkodók és a lakosság esetében szigorúbb előírásokkal lehessen a parlagfű fertőzöttségnek elejét venni. A Vidékfejlesztési Minisztérium felelősségi körébe tartozó intézmények közül jelentősebb közfoglalkoztatás elsősorban - az országos közfoglalkoztatásban - a vízügyi igazgatóságoknál és a vízgazdálkodási társulatoknál, valamint az erdészeteknél és a nemzeti parkoknál valósítható meg. Az állami területek parlagfű-mentesítése több okból is kiemelt fontosságú a parlagfű stratégia végrehajtása szempontjából, ennek megvalósulását segítik a közfoglalkoztatási programok. A programok lehetőséget biztosítanak a vízügy felügyelete alá tartozó területeken a parlagfű-mentesítés elvégzése mellett, egyéb veszélyes, növényegészségügyi kockázatot jelentű gyomnövények (pl. a keserű csucsor (Solanum dulcamara), ami a burgonyaféléket fertőző zárlati baktérium gazdanövénye), irtására is, kiemelten az öntözőcsatornák esetében. Ezen kívül az Országos Erdőállomány Adattárban nyilvántartott területeken a parlagfű és más veszélyes gyomnövények irtása is megoldható a közfoglalkoztatás keretében. 

Felelős: VM, ? Határidő:?

 

Közfoglalkoztatás
A Nemzetgazdasági Minisztérium feladat- és hatáskörében, illetve eszközrendszerében szerepel a közfoglalkoztatás támogatása, amely a bérpótló juttatásra jogosult álláskeresők foglalkoztatása esetén lehetőséget biztosít a közterületeken a parlagfű-mentesítésre is.
Ez évtől létrejött az egységes közfoglalkoztatási rendszer, amelynek keretében különböző támogatási konstrukciók alakultak ki.
A parlagfű-mentesítés szempontjából a közfoglalkoztatás következő formáiban nyújthatók pályázati eljárás keretében támogatások.

 

Helyi és kisebbségi önkormányzat, egyház, a nemzeti civil alapprogramról szóló törvényben meghatározott civil szervezet által szervezett rövid és hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás
Az önkormányzatok, az egyházak és civil szervezetek a rövidebb és hosszabb időtartamú közfoglalkoztatási támogatásokra a munkaügyi kirendeltségekhez decentralizált keretekből pályázat útján igényelhetnek támogatást a közterületeken lévő parlagfű-mentesítésre. A munkaügyi központok kirendeltségeihez a közfoglalkoztatási célokra decentralizált keret ebben az évben 40 md Ft. A minisztériumban felmérték a rövid és hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás keretében a parlagfű irtást végzők tervezett létszámát, valamint a foglalkoztatás tervezett időtartamát.
A foglalkoztatni kívánt létszám a rövid időtartamú közfoglalkoztatás esetében országosan csaknem 17 ezer fő, míg a hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás keretében több mint 2,5 ezer fő. A foglalkoztatás tervezett időtartama országos átlagban 3,5 hónap.

 

Országos közfoglalkoztatási programok támogatása
1. Az önkormányzatoknak a rövid és hosszabb időtartamú közfoglalkoztatási támogatásokra decentralizált források parlagfű-mentesítésre történő felhasználását célzó elképzelésein túl a Nemzetgazdasági Minisztérium meghirdette (a parlagfű által legfertőzöttebb kistérségek számára) az országos parlagfű-mentesítési közfoglalkoztatási programot, illetve megkezdte annak lebonyolítását.
A miniszter úr által jóváhagyott program szerint a cél, hogy a parlagfűvel leginkább szennyezett térségekben közfoglalkoztatás keretében végzett munkával segítsük a védekezést. A program során lehetőség nyílik a szervezett, nagyobb területeket érintő gyommentesítésre, az allergiát okozó növények irtására, valamint a játszóterek, homokozók, parkok, szórvány előfordulásos parlagfű élőhelyek mentesítésére is. A pályázat keretében 2079 fő 2 hónapos foglalkoztatását szervezheti meg az 50 meghívott kistérség. A pályázóknak a helyi civil egészségvédő szervezetekkel együtt kell működniük a program tervezése és végrehajtása során. A pályázóknak – összhangban az önkéntesség éve keretében tervezett tevékenységekkel - egy akciónapot is meg kell szervezniük a védekezésre. A napi 6 órás foglalkoztatás elégséges a feladat ellátásához.
A foglalkoztatást június második felében el kell kezdeni, mivel a védekezés a virágzás előtti állapotban a legeredményesebb.

A pályázati támogatások formája vissza nem térítendő támogatás.
2. Ezen túl – ahogy az előző pontban is érintőlegesen megfogalmazódik - ebben az évben az országos közfoglalkoztatási program keretében elindultak az állami erdészeti, a természetvédelmi, a vízügyi igazgatóságok, illetve vízi társulatok programjai, valamint az erdőgazdálkodók, a vasúti idegenforgalmi és a közúti ágazat pályázati programjai. A foglalkoztatás átlagos időtartama várhatóan 10,5 hónap lesz.
A megfogalmazottak kiegészítéseként, illetve pontosításaként jelezzük, hogy az NGM Foglalkoztatáspolitikai Államtitkársága már a 2011. évi országos közfoglalkoztatási programok tervezésekor fontosnak tartotta, hogy a munkanélküliek vegyenek részt az aero-allergén növényfajok pollen kibocsájtása elleni védekezésben. A szakmai-ágazati közfoglalkoztatási programokban végezhető és végzendő tevékenységek között nevesítve jelenik meg minden szabad területet érintő tevékenységnél a parlagfű ellen védekezés kötelezettsége.
Az ár- és belvízi megelőző védekezést szolgáló programokban több mint 10 ezer közfoglalkoztatott dolgozik az országban a gátak, az ártéri területek és a csatornák mentén, s vesznek részt a parlagfű virágzását megelőző irtásban.
A magán és állami erdészetek közfoglalkoztatási programjaiban az országban különösen a tavaly tuskózással megbolygatott területeken és az erdőszéleken, árkok mentén irányítanak munkásokat a 3500 foglalkoztatottból a védekezéshez.
Az idegenforgalmi és vasút-tisztasági program részvevői a Balaton partjának 2 kilométeres körzetében és az ország legfontosabb vasútvonalainak mentén gondoskodnak arról, hogy a parlagfű ne veszélyeztesse az idegenforgalmi fogadókészséget, ne okozzon allergiás tüneteket az üdülő vendégek körében. E programokban mintegy 2000 fő vesz részt.
Hazánk mind a 10 nemzeti parkjában folyik közfoglalkoztatási program kisebb létszámmal, 366 fővel. A szabadban dolgozó közfoglalkoztatottak itt is részt vesznek a védekezésben.
Az autópálya és közútkezelők számára meghirdetett országos közfoglalkoztatási program keretében főként a közutak környezetének gyom- és hulladékmentesítése során nyílik lehetőség a parlagfű irtásra. A programban csaknem 1500 fő vesz részt.

 

Komplex agrárreform
Mivel a becslések szerint a parlagfű pollentermelésének 80-90%-a mezőgazdasági művelésbe bevont földekről származik és kerül be onnan a városi légáramlatokba, így áttörést akkor érhetünk el, ha a parlagfű elleni védekezésben az agráriumra koncentrálunk. A megoldás kulcsa hosszútávon egy olyan komplex agrárreform, amelynek nem csak a parlagfű elleni védekezési módok, de a parlagfű növekedését megelőző mezőgazdasági földhasználat is integrált és kiemelt része.
A parlagfű nem képes elterjedni sem az olyan élőhelyeken, amelyek használata kedvező az őshonos növényközösségek fennmaradásának vagy kialakulásának, sem a jó növekedésű és nagy borítást képző kultúrákban. Ezért egyrészt olyan táj- és erdőgazdálkodási formákat kell alkalmazni, amelyek által az élőhelyek magas természetességgel tarthatók fenn, és így „természetes pollencsapda” funkciójuk miatt közvetlenül is segítik a levegőminőség javulását.

A táji adottságokhoz illeszkedő vetésszerkezet megválasztásának jelentős hatása van a parlagfű növekedésének megelőzésében. Megfelelő technológiai ajánlások szükségesek a folyamatos növényborítás növelése érdekében, úgy a szántóföldek (pl. megfelelő vetésforgó, őszi vetések, évelő takarmánynövények előnyben részesítése, növénytársításokra vonatkozó ajánlások), ahogy az erdők vonatkozásában is (pl. folyamatos erdőborítás, sorközfüvesítés, idegenhonos ültetvények területének csökkentése, tarvágás elhagyása). Ezek elterjedését a szaktárca ösztönző programokkal segíti.

 

Szankció
A stratégia fő célkitűzése alapvetően a megelőzésre való törekvés, de ugyanakkor biztosítani kell azt is, hogy a szankciók alkalmazása ösztönzőleg hasson a jogkövető magatartás kialakítására.

a) Az első, virágzás előtti felmérést követően lehetőséget kell adni a tulajdonosoknak az önkéntes mentesítésre. Javasoljuk, hogy ehhez az egészségügyi, vagy gazdasági problémákkal küzdő tulajdonosok kapjanak állami vagy önkormányzati támogatást (pl. közfoglalkoztatás keretében). Az ismételt felmérés után a növényvédelmi bírságot kivétel nélkül ki kell szabni, a mentesítési kötelezettségüket elmulasztókkal szemben meg kell tartani a szankció jellegű (jogkövető magatartásra ösztönző) intézkedések alkalmazásának lehetőségét.
Felelős: VM, BM ? Határidő? 2012. 02. 20.
A kultúrnövénnyel fedett, parlagfűvel fertőzött területeken a kiszabott növényvédelmi bírság eddig kevés eredményt hozott (és az eredményesség növekedése a jövőre nézve sem várható). Ennek alapvető oka abban kereshető, hogy a hatályos szabályozás szerinti növényvédelmi bírság összege gyakorta kevesebb, mint a parlagfű elleni gyomirtás technológia költsége. Meg kell vizsgálni annak a lehetőségét, hogy hosszú távon a bírság összege növelésre kerüljön, illetve a rendszeresen jogsértő földhasználóknál a bírság exponenciálisan emelkedjen. Ez az intézkedési lehetőség középtávú intézkedésként javasolható. 2011. évben nagy erőfeszítéseket tesz a tárca, hogy a megelőző intézkedéseket támogassa, de a jövőre nézve szükséges a parlagfű-mentesítési kötelezettségüket elmulasztókkal szemben határozottabban fellépni. Mintegy szankcióként is foganatosítható a kötelező oktatáson való részvétel, a mulasztást többször elkövető termelőnek kötelező képzésen kell részt vennie.

b) Szükség van arra is, hogy a bírság kiszabásával kapcsolatban a jogszabály rendelkezzen a vis maior esetekről. Az elmúlt évek árvizes, belvizes időszakaiban, a termelők sokszor fizikailag nem tudtak védekezni a parlagfű ellen. Törekedni kell arra, hogy a jó gazda gondosságával eljáró termelők ne essenek szankció alá, még akkor sem, ha a területük részben parlagfüvessé válik.
Felelős: VM Határidő: 2012. 02. 20.
c) A jogszabályban feltüntetett, a védekezés határidejére vonatkozó dátum (június 30.) változatlan marad. A növényvédelmi bírság kiszabásánál a hatóságnak van mérlegelési lehetősége. Amennyiben a fertőzött területen a hatóság se tudná elvégezni a védekezést, a fertőzött terület földhasználója (tulajdonosa) haladékot kapna annak elvégzésére (pl. belvíz). Felelős: VM Határidő: 2012. 02. 20.

e) A közérdekű védekezéssel kapcsolatban, a gyakorlatban sok probléma felmerült. A jegyzőkönyv felvételével egyidejűleg kerül sor a közérdekű védekezés elrendelésére, ezt követi az irtást végző vállalkozó kirendelése adott területre, majd végül a vállalkozó által végzett munka ellenőrzése. Gyakorlatban előfordul, hogy a jegyzőkönyv felvétele és az ezzel egyidejű közérdekű védekezés elrendelése, valamint a végrehajtás közötti időben, a fertőzött terület tulajdonosa már elvégzi a parlagfű-mentesítést. A közérdekű védekezés körülbelül 5%-a hajtható végre, tekintettel arra, hogy a fertőzött területek tulajdonosai sok esetben már elvégzik a mentesítést. A közérdekű védekezés elrendelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezésben az „elrendeli” helyett célszerű lenne a következő szövegrész alkalmazása: „közérdekű védekezést rendelhet el.” A jogkövető magatartás kikényszerítése és a visszatartó erő megőrzése érdekében meg kell tartani a növényvédelmi bírságot és a közérdekű védekezés lehetőségét is.
Felelős: VM Határidő: 2012. 02. 20.

 

Együttműködés
Annak érdekében, hogy a parlagfű elleni küzdelem hatékony és eredményes legyen, szükséges a kapcsolódó stratégiai elképzeléseket hazai és nemzetközi szinten is összhangba hozni. E tekintetben fontos, hogy a népegészségügyi és a környezet-egészségügyi feladatok, az oktatási- képzési stratégiák, a civil szervezeti mozgalmak, a gazdálkodói szakmai és érdekképviseleti szervek egymással együttműködve dolgozzák ki és fogadják el a közép és hosszú távú célokat.
 

 

NEMZETKÖZI ÖSSZEFOGÁS

 

Erősíteni kell a továbbiakban is a nemzetközi összefogást a parlagfű nagymértékű európai terjedése, és az áruk cél- és tranzitforgalmával kapcsolatosan folyamatosan fennálló megtelepedési és felszaporodási veszélyek elkerülése érdekében. Ez elsősorban Magyarország gazdasági érdeke, mivel a Kárpát-medence kedvező ökológiai adottságai sajnos a gyomnövények, köztük a parlagfű elterjedését is segítik, míg tőlünk keletre és nyugatra az éghajlat nem kedvez ennyire a parlagfű terjedésének. Ugyanakkor minden ország szándéka, hogy védekezzen a parlagfű további terjedése ellen - akár termékáramlást korlátozó jogi intézkedések bevezetése mellett -, így Magyarországnak élen kell járnia, biztosítva az esetleges gazdasági partnereit, hogy hazánkban hatékony a parlagfű elleni védekezés.
Felelős: VM, ? Határidő: 2012. 02. 20.

© 2008 Tégy a parlagfű ellen!
Impresszum Kapcsolat Adatvédelem
Created by: PRAE.HU Kft.