Itt az immunterápia ideje
Az immunterápia jelenleg az egyetlen olyan ismert és hatékony orvosi kezelési forma, amely az allergia okait képes megszűntetni. Aki parlagfűre allergiás, annak legkésőbb tavasz végéig érdemes elkezdenie a kezelést, hogy már az idei pollenszezonban is érezze annak jótékony hatását. Az immunterápiáról, valamint az allergiás tünetek intenzitását befolyásoló időjárási körülmények alakulásáról dr. Balogh Katalin allergológussal beszélgettünk.

Itt az immunterápia ideje

Az elmúlt hónapok időjárása, illetve az előrejelzések alapján mire számíthatnak idén a parlagfű-allergiások?

Az időjárás eddig a tavalyihoz hasonlóan alakult: sokáig hideg volt és hirtelen lett meleg - emiatt az összes fa egyszerre kezdett virágozni. A korai virágzó fák, mint a mogyoró, az éger és a nyír a későn jött meleg miatt még mindig virágoznak, miközben a kőris, a fűzfa, a nyárfa, a szilfa már „menetrend szerint” elkezdték szirmaikat bontani. Ennek következtében a fapollen-koncentráció rendkívüli mértékben megnőtt, ráadásul ezek egy része keresztreakciókat válthat ki az emberi szervezetben.
Aki a fapollenekre nem, a parlagfűre viszont allergiás, érdekes módon azoknál is jelentkezhetnek tavasszal enyhébb tünetek – annak ellenére, hogy a parlagfű csak a nyár közepén kezdi el szórni pollenjeit. Erre a különös jelenségre nemrégiben Magyar Donát biológus adott egy kézenfekvő magyarázatot: vizsgálatai szerint a tavalyi parlagfű-pollenek megülnek a talajon, az avarban, a bokrok között, s miután elolvad a hó és jön egy szeles nap, ezek egy időre visszakerülnek a levegőbe.
Ha az időjárás az elkövetkező hetekben is hasonló lesz, mint tavaly, azaz a sok csapadékos napot májusban, júniusban szép napsütéses idő követi, akkor a jól meglocsolt parlagfű tövek a napfény hatására gyors növekedésnek indulhatnak, s rendkívül intenzív pollenszórásba kezdhetnek – meglehetősen komoly próbatétel elé állítva ezzel az allergiásokat.

Milyen terápiákkal akadályozhatjuk meg az allergiás tünetek megjelenését, s ezeket mikor érdemes elkezdeni?

Pontosan kell tudnunk, hogy mire vagyunk allergiásak, hiszen a kezelést ez alapján lehet meghatározni. Még akkor is, ha sejtjük, hogy egy-egy szezonálisan jelentkező tünet-együttes hátterében valamilyen allergia áll, fontos, hogy elmenjük orvoshoz, aki a vizsgálatok alapján pontos diagnózist tud felállítani. Akár tüneti, akár oki kezelést választunk, mindkettő esetében időben el kell kezdeni a terápiát, hiszen a megfelelő hatást csak így lehet elérni.
A tüneti kezelést, például a szemcseppek, orrsprayk, antihisztamin-tabletták alkalmazását akkor szükséges megkezdeni, amikor még nem jelentkezik maga a tünet, de az allergiát előidéző pollen koncentrációja már nő a levegőben – a parlagfű esetében ez a július végi, augusztus eleji időszakot jelenti.
Az oki kezelés ma ismert egyetlen formája az immunterápia, amely legalább három, maximum öt évig tart. Az első évben esetenként szükséges alkalmazni mellette tüneti kezelési formát is (elsősorban gyógyszerszedést), de a második évtől az esetek túlnyomó többségében nincs már szükség a kiegészítő kúrára. Parlagfű-allergiásoknak az immunterápiát legkésőbb áprilisban-májusban érdemes elkezdeniük, mert így már a nyári pollenszezonban érzékelhető hatást lehet elérni.

Hogyan zajlik egy beteg immunterápiája?

Az immunterápia során a páciens annak az allergénnek a kivonatát szedi, amire allergiás – a parlagfű-allergia esetében nagyon nagy fokon tisztított parlagfű-kivonatot kapnak a betegek. Fontos, hogy megbízható készítményt alkalmazzunk, mert ha az nem kellőképpen tiszta, nem kívánatos reakciókat válthat ki – emiatt mindig allergológus szakorvosra bízzuk a kezelést.
Az immunterápiát elsőként injekciós formában, 1911-ben alkalmazta két angol orvos, Leonard Noon és John Freeman. Számtalan vizsgálat igazolta, hogy az injekciós kezelés hatásos, de előfordultak időnként súlyos mellékhatások. A mellékhatásoktól való félelem, valamint a kellemetlen szúrások, illetve a terápia időigényessége miatt (csak orvos adhatja be, akinek az injekció beadása után legalább egy órát a beteg mellett kell ülnie, hogy figyelje az esetleges reakciókat) az elmúlt száz évben több új módszert fejlesztettek ki.
A különféle próbálkozások után az úgynevezett szublingvális, azaz a nyelv alatti kezelés vált be, amikor a készítmény a szájüregen keresztül szívódik fel. Ezt a kezelést otthon alkalmazhatják a betegek. A korábban széles körben végzett, öt-tíz éves utánkövetéses vizsgálatok igazolták, hogy ez a módszer nagyon biztonságos, gyakorlatilag semmilyen komoly mellékhatása nincs, ugyanakkor rendkívül hatékony: azoknál a gyerekeknél, akik kaptak ilyen kezelést, a későbbiekben szignifikánsan kisebb számban fordult elő asztma, mint azoknál, akik ebből kimaradtak. Felnőtteknél is hatásos a módszer. Arra természetesen mindenkinek figyelnie kell, hogy betartsa az előírt adagolást, illetve ha a szájüregben – például egy foghúzás után – seb, sérülés keletkezik, akkor az allergológussal konzultálva csökkenteni kell az adagot, vagy egy időre szüneteltetni kell a kezelést, mert ilyenkor jóval több hatóanyag szívódhat fel a kívánatosnál.
Orvosi kontrollra az első évben gyakrabban van szükség (havonta legalább egyszer), de a továbbiakban is szükséges a rendszeres kontaktus. Én az immunterápiával kezelt betegeimnek mindig megadom a személyes mobiltelefonszámomat, melyen rendkívüli esetben bármikor kereshetnek, hogy meg lehessen beszélni a tennivalókat. Emellett a terápia kezdetén minden páciensemnek adok egy írásos tájékoztatót, mely részletesen bemutatja, milyen mellékhatások fordulhatnak elő, s mit kell tenni ilyen esetekben.

Mik lehetnek a mellékhatások?

A leggyakoribb mellékhatás, hogy a terápia kezdetén a nyelv alatt egy kis duzzanat jelenik meg, ami gyorsan el is múlik. Ennél súlyosabb problémával eddigi praxisomban nem találkoztam. A szakirodalom szerint utoljára 2004-ben fordult elő anafilaxiás sokk, azaz súlyos reakciós sor, de ez is a szakmai útmutatások be nem tartása miatt történt.   
Meg kell jegyeznem, hogy néhány esetben ellenjavallt az immunterápia. Ilyen például a rosszindulatú daganat jelenléte vagy egy súlyos immunbetegség. Várandós anyáknál nem kezdünk immunterápiát, de ha már folyamatban van a kezelés, akkor azt nem szakítjuk félbe. Várandósoknál a terápia elkezdése azért nem javasolt, mert ha valamilyen súlyosabb mellékhatás lépne fel, akkor olyan készítményt kell beadni, ami esetleg megszakítja a terhességet.

Mennyibe kerül egy kezelés?

Egy szezonális terápia a mostani árak szerint 50 ezer forintba kerül, ami havi szinten körülbelül 8000 forintos költséget jelent. Régebben támogatta az állam a kezelést, sajnos azonban az Országos Egészségpénztár 2005-ben megvonta a korábbi, 90%-os hozzájárulást, ami szembe megy ez európai gyakorlattal. Tudomásom szerint Magyarországon és Románián kívül minden uniós országban támogatják az immunterápiát; Olaszországban például – tartományonként változó mértékben – 60-80%-os, Szlovákiában 90%-os, Hollandiában 100%-os mértékű a dotáció. Reménykedem benne, hogy Magyarországon ismét támogatott lesz az immunterápia, ami által nem csak a betegek, hanem az állam is jobban járna: a súlyosabb allergiás betegségek miatt kevesebb ember esne ki a munkából, illetve kevesebb pénzt kellene költeni az asztmás betegek kezelésére, ami ma igen sokba kerül.
  

 

© 2008 Tégy a parlagfű ellen!
Impresszum Kapcsolat Adatvédelem
Created by: PRAE.HU Kft.