Magyarország hat vidékén egyedülálló természetvédelmi program zajlik: a Magyar Madártani Egyesület az európai unió által támogatott projekt keretében többek között a legeltetéses állattartás újraindításával igyekszik a gyepek értékes élővilágát megtartani. A gyepes területek megőrzésével a parlagfű terjedése is meggátolható.

Már láthatóak az eredményei a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Természetvédelmi Tanácsadó Szolgálata által koordinált, az európai uniós Life-projekt keretében megvalósuló „Pannon gyepek élőhelykezelése Magyarországon” című programnak. 2006-ban egymillió eurót nyertek a négyéves munkára, amely hat helyszínen, összesen mintegy 700 hektárnyi területet – leányvári löszvölgy, nagydorogi Szenes-legelő, darányi borókás, tószegi legelő, vértesboglári gyepek, belsőábrándi löszvölgy - érint Magyarországon.
Az említett helyszíneken sok ritka, a gyepekre jellemző védett növény és állatfaj található. Korábban ezeket a területeket elsősorban legelőként használták, ám a legeltetéses állattartás visszaszorulásával egyre inkább teret nyertnek az invazív fajok, cserjésedés kezdődött, megjelent például a galagonya, a csipkebogyó és a kökény, illetve az erősen allergizáló parlagfű.
Az egyik projekt-terület, az ország dél-nyugati határánál lévő darányi borókás jelentős része 1999-ben belvíz, 2000-ben pedig egy tűzvész következtében súlyos károkat szenvedett. A kopárrá vált területen a legeltetés hiányában megkezdődött az özönnövények (a parlagfű, valamint az aranyvessző és a kései meggy) terjedése és a beerdősödés. A folyamat visszafordítására a területen eltávolítják az üszkös fenyőtönköket, a terjedő fásszárúakat motoros kézi bozótvágógéppel szorítják vissza, továbbá rackanyáj legeltetésével segítik a gyep öngyógyulását. A legeltetés eredményeképpen visszatért már többek között a búbos banka, a juhok ürülékéhez kötődő ízeltlábúak ugyanis az itt költő madarak számára kiváló táplálékforrást biztosítanak.
További információ: grasshabit.hu