Mi is az a szénanátha?
A szénanátha: ártatlannak tűnő, kedélyes név; mintha egy gyerek találta volna ki. S még csak széna sem kell hozzá. A tüneteket a növényi pollenek (virágporok), vagy a penész váltja ki. Angolul szénaláznak (hay fever) mondják. A kialakulásáért viszont nem a széna felelős, és lázat sem okoz, mégis a lázéhoz hasonló érzetet kelt.

Get the Flash Player to see this player.


Nyomtatható változat Cikk továbbküldése
Kapcsolódó anyagok

Mi is az a szénanátha?

A szénanátha lehet szezonális (csak bizonyos hónapokban jelentkező) vagy kiterjedhet az egész évre. A szezonális szénanátha akkor jelentkezik, amikor a növények (fák, füvek) virágoznak, pollenjüket szórják.

Tavasszal a korán virágzó fák okoznak szénanáthát. Nyáron a füvek, gabonák, gyomok. Szénanáthát okozhatnak még gombák is azáltal, hogy spóráik a levegőbe kerülnek kora márciustól késő novemberig.

Az egész évben jelentkező szénanátha oka olyan anyag, mely jelenléte nem köthető évszakokhoz. Ilyen ? többek között ? a házipor, a penész és az állati szőr. Ezek az allergének megtalálhatóak párnákban, alsó ruházatban, drapériákban, függönyben, szőnyegben, bútorok kárpitjában. Érdemes tehát alaposan és tudatosan takarítanunk.

Szénanátha esetén az emberi szervezet idegenként ismeri fel az allergént, és védekezés során az immunrendszert aktiválja, ami többek között hisztamin felszabadulással jár. A hisztamin aztán duzzanatot, vörösséget, viszketést, váladékozást okoz az orrüregben, szemben és a légutakban. A duzzanat hivatott megakadályozni, hogy az allergén bekerüljön a szervezetbe, míg a váladékozás, tüsszögés a nyálkahártyán lévő allergén eltávolítását. Szénanáthás embernél hirtelen tüsszögés, orrfolyás, szemirritáció lép fel.

A tünetek minden életkorban felléphetnek, azonban a leggyakoribb, hogy a 30. életév betöltése előtt kezdődnek.

Ha a tünetek jelentkezésének idejét behatároljuk, az nagyban segít leszűkíteni a szóba jöhető allergének listáját. A pontos meghatározáshoz lehet bőrtesztet, vérvizsgálatot csinálni. A bőrteszt során a bőr felszínére cseppentik az allergént, majd kis karcolással segítik annak bőrbe való bejutását. Azon csepp alatt és körül, melyben található allergénre az illető allergiás, duzzanat és vörösség alakul ki amellett, hogy viszketés jelentkezik. Ha a bőrteszt valami miatt nem kivitelezhető, vagy nem javasolt, vérvizsgálatot lehet végezni. Ekkor a vérben keringő antitestek szintjét határozzák meg. Ha ez emelkedett, az allergia megléte bizonyított.

A szénanátha a lakosság 10-15%-át érinti, ezzel a leggyakoribb allergiás megbetegedés. Az nem ismert, hogy bizonyos embereket miért érint, másokat miért nem. Annyit lehet tudni, hogy az allergiás hajlam örökölhető, illetve, hogy a más allergiás megbetegedésben (asztma, ekcéma, ételallergia) szenvedőknél szintén gyakoribb a szénanátha előfordulása.

Az időjárás nagyon befolyásolja a pollenek felszabadulását, és levegőben kialakuló koncentrációját. A pollenkoncentráció általában magasabb száraz, meleg időben, míg alacsonyabb reggel, illetve eső esetén. A szénanátha tüneteinek súlyossága ezt a koncentrációváltozást tükrözi vissza.

Gyógykezelések közül a gyógyszeres kezelés, Rhinolight kezelés, immunterápia, alternatív kezelések jönnek szóba. Gyógyszerek lehetnek: antihisztaminok, szterpidok, nyálkahártya-lohasztók. A szemtünetek kezelésére sokszor külön szemcseppeket használnak.

Az immunterápia fokozza az allergénnel szembeni toleranciát. Nem gyógyítja az allergiát, de jelentősen képes csökkenteni a tüneteit. Általában azon betegeknél ajánlott, akik több mint három hónapon keresztül szenvednek az allergia tüneteitől.

horváth

© 2008 Tégy a parlagfű ellen!
Impresszum Kapcsolat Adatvédelem
Created by: PRAE.HU Kft.