A parlagfű nem fantom
Dr. Kazinczi Gabriellával az Első Nemzetközi Parlagfű-konferencián beszélgettünk az előadása után. Kutatásaik során azt vizsgálták, hogy a parlagfű kelési ideje milyen hatással van a növény által termelt pollen mennyiségére.

A parlagfű nem fantom

Mit tud mondani a kutatásról magáról: a kutatócsoportról és az előadásról?

 

Ma már nagyon kevés eredményt lehet egyedül elérni. A parlagfű biológiájával, ökológiájával, az ellene történő védekezés lehetőségével kapcsolatban nagyon széles körű szakmai múlttal rendelkezünk, hazánkban elsősorban Béres Imre professzor úr volt ezeknek a szellemi mentora. Természetesen nagyon sokan bekapcsolódtak ebbe a munkába Magyarországról és külföldről is. Dolgoztak benne többek között a keszthelyi Növényvédelmi Intézet, a Magyar Gyomkutató Társaság és az MTA Növényvédelmi Kutatóintézetének munkatársai. Ebben az évben kapcsolódtunk be az Európai Gyomkutató Társaság (European Weed Research Society, EWRS) inváziós gyomnövények munkacsoportjának összehasonlító védekezéstechnológiai kísérletébe.

Ebben az előadásban a parlagfű biológiájával kapcsolatos kutatások egy részterületével foglalkoztunk: a kelési idő és a biomasszaprodukció összefüggéseit vizsgáltuk.

 

Magyarán: minél később kel ki a parlagfű, annál kevesebb pollent tud elszórni?

 

Pontosan. Szabadföldön, a mi viszonyaink közt a parlagfű csírázási csúcsa áprilisban van. A csírázás azonban elhúzódik, csíranövényeket augusztusban is találunk. A hosszú csírázás megnehezíti az ellene történő védekezést. A maximális biomasszaprodukció – vonatkozik ez a zöldtömegre, a mag- és pollenprodukcióra – akkor várható, amikor áprilisban csírázik a növény.

 

Mintha azt mondta volna, hogy megvannak a módszerek a védekezésre, illetve a parlagfű elleni fellépésre. Mégis azt látjuk, hogy hiába vannak meg, mégis rengeteg pollen van a levegőben. Milyen módszerekre gondol?

 

Említettem, az előadásban is, hogy a parlagfű nem fantom. Elvileg könnyű irtani, hiszen a megfelelő védekezéstechnológiai lehetőségek adottak. Szántóföldi körülmények között nagyon jó és hatékony gyomirtó szerek állnak rendelkezésre, ezen kívül az agrotechnikai és a mechanikai védekezési eljárások is célravezetőek: például egy közvetlen, virágzás előtt végzett kaszálással sokat tudunk tenni. a pollenprodukció csökkentése érdekében.

 

Ezt kell ugye június végéig végrehajtani…

 

Az időpont törvényileg is szabályozott. A fertőzött terület nagyságának mértékétől függő büntetés vár arra, aki június végéig nem parlagfűmentesít.

 

És mit lehet tenni azokkal a területekkel, melyekről nem lehet tudni, kihez tartoznak?

 

Hát igen, sok esetben még mindig tisztázatlanok a tulajdonviszonyok, sokan azt sem tudják, hogy itt vagy ott területük van. De ennél fontosabb, hogy sokszor a termelési költségek nem bírják el a védekezés költségeit. Vegyük példaképp a gabonatarlót. Betakarítja a gazda a termést, esetleg alig van rajta nyereség – ezt követően őt már nem nagyon érdekli, mi marad ott. Ugyanakkor tudjuk, hogy a gabonatarló az egyik fő pollenforrás.

A jó gazda gondossága a legfontosabb. Ha az ember a környezetére igényes, a lakását tisztán és rendben tartja. Ha tudja, hogy van földterülete, akkor a földjét is tisztán igyekszik tartani. A területen jelenlévő gyomnövényeket a megfelelő időpontokban lekaszálja kétszer-háromszor egy évben, vagy a területet gyomirtó szeres kezelésben részesíti.

 

Volna még valami, amit itt és most elmondana?

 

Felsőoktatási intézményben dolgozom, így oktatóként és kutatóként is nagyon fontosnak tartom, hogy a parlagfű elleni küzdelem hatékony elméleti alapjainak a kidolgozására több anyagi forrás álljon a rendelkezésre. Nemcsak hazai, hanem nemzetközi szinten is igen jelentős eredményekkel rendelkezünk, sokat dolgozunk. A biológia tudományának sajátossága, hogy mindig új kihívásokkal kell szembenéznünk, ami a szakmánk szépségét és nehézségét jelenti. Például a parlagfű esetében is gyomirtószer-ellenálló, új biotípusok jelenhetnek meg, amelyek új alapokra helyezik a védekezési eljárásokat. Pályázati formában a Parlagfűmentes Tárcaközi Bizottság, de bármely más intézmény (minisztériumok, Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal, stb) anyagilag jelentősebb mértékben támogathatná ezeket a kutatásokat. Az Európai Gyomkutató Társaság vezetőségi tagjaként kollégáimmal azon fáradozunk, hogy hazánk részese lehessen egy parlagfű kutatással foglalkozó nemzetközi konzorciumi pályázatnak is.

© 2008 Tégy a parlagfű ellen!
Impresszum Kapcsolat Adatvédelem
Created by: PRAE.HU Kft.