Várható-e haladás a parlagfű elleni védekezés informatikai hátterének fejlesztésében?
Áder János, a "Tégy a parlagfű ellen!" Közhasznú Alapítvány alapítója ezen a címen nyújtott be írásbeli kérdést Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterhez. Az alábbiakban a kérdést és a választ egyaránt közreadjuk.

Várható-e haladás a parlagfű elleni védekezés informatikai hátterének fejlesztésében?

Tisztelt Miniszter úr!

A Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI) az elmúlt két évben csak az ország területének mintegy egynegyedéről - a parlagfűvel leginkább szennyezett területekről – készített távérzékeléses veszélyességi térképet . Az ígéretek szerint ez a tevékenység az idei évben – a legkevésbé szennyezet területek kivételével - az egész országra ki fog terjedni.

Tisztelt Miniszter Úr!

Hogyan halad a távérzékeléses térképezés kiterjesztése? Megvalósul 2007-ben az ország folyamatos parlagfű veszélyességi térképe?

Milyen módszerrel, technikai, informatikai eszközzel lehetséges a 0,6 hektárt el nem érő területek feltérképezése a parlagfűvel való szennyezettség felderítése céljából? Mennyibe kerülne egy ilyen technológia bevezetése és folyamatos működtetése?

Várom Miniszter úr válaszát!

Budapest, 2007. július 20.

dr. Áder János

Tisztelt Képviselő úr!

A házszabály 91. §-a alapján K/3497. számon hozzám benyújtott, „Várható-e haladás a parlagfű elleni védekezés informatikai fejlesztésének hátterében?” című írásbeli kérdésére a követkelő választ adom.
A Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI) a növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV . törvényben foglaltaknak megfelelően távérzékeléses eljárással parlagfű veszélyeztetettségi térképet állít elő a külterületek vonatkozásában.

Minden év június 15-re az előző évi felderítés adatai állnak rendelkezésre a hatósági munka végzéséhez, míg július 1 . után a tárgyévi űrfelvételek feldolgozásával kéthetenkénti frissítéssel kerülnek fel az adatok a veszélyeztetettségi térképre. Ez a térkép a földhivatalok helyszíni felderítését azzal segíti, hogy a mezőgazdasági területeken bárhol, az utaktól távol eső, elzárt területeken is rámutat azokra a helyekre, ahol a parlagfű leginkább jelentkezik. A felderítés és a helyszíni szemle hatékonyságát így nagy mértékben lehet növeli.

Ahogy Képviselő úr kérdésében is jelezte, a távérzékeléses parlagfű veszélyeztetettségi térkép idén már harmadik éve segíti a közérdekű védekezés feladatait, 2005 . évbejt az ország teljes területére, többszöri frissítéssel készített térképet a FOMI. A 2006-os évben is - a védekezésre, és ezzel együtt a távérzékeléses felderítésre fordítható források csökkenése ellenére - elkészült a térkép az ország parlagfűvel legerősebben fertőzött részeiről. Ez valóban csak az ország negyedrésze, de tekintetbe véve a hegyvidéki erdős, szikes területeket, valamint a vízzel borított, és a beépített területeket, ez a parlagfű előfordulási helyeinek több mint az ötven százaléka. Az első év tapasztalatai igazolták, hogy az ország egyharmad részén a parlagfű előfordulása olyan szórványos, hogy a távérzékeléses felderítés nem gazdaságos.

Az idei évben - annak ellenére, hogy a szélsőséges időjárás, a hőség következtében a parlagfű fejlődése is jelentősen elmaradt - a parlagfűvel érintett területek mintegy 75%-ára már elkészült a veszélyeztetettségi térkép, a parlagfű fertőzésnek legjobban kitett területekre már többszöri frissítésben is (a mellékelt térkép színessel az ÁNTSZ aerobiológiai felmérése szerinti fertőzöttséget, fekete pontozással az Elkészült veszélyeztetettségi térképet mutatja).

Augusztus első napjaira - az igazi parlagfű szezon kezdetére – az előfordulási helyek, teljes területére hozzáférhető lesz a veszélyeztetettségi térkép, ezt követően a már lefedett területek adatainak frissítése következik.

A távérzékeléses felderítés felbontásának (jelenleg 0,6 hektár) növelésére vonatkozó kérdésére az alábbiakról tájékoztatom. A parlagfű 75-80%-a külterületeken, azon belül is a mezőgazdasági területeken található. Itt jellemzően nagy (0,5 hektárt is meghaladó) kiterjedésű elhanyagolt mezőgazdasági parcellákat, elgyomosodott gabona tarlókat találhatunk . Ezt mutatja a helyszíni ellenőrzés által azonosított területek méret eloszlására vonatkozó diagram is. Ezeknek a területeknek a felderítésével és mentesítésével érhető el jelentősebb eredmény a pollenszám csökkentés területén.

A távérzékeléses felderítésben jelenleg használt rfelvételek képpontjai 0,04 hektáros felszíni elemeket ábrázolnak. B képpontok 1015-ös halmazai (0,4-0,d hektár) jelentik a kiértékelésre minimálisan alkalmas egységeket. A felderítés felbontásának növelésére alkalmas következő űrfelvétel kategória ára - a folyamatos csökkenés ellenére - még mindig több százszorosa a jelenleg használt felvételek árához képest. Ezen űrfelvételek lényegesen ritkábban, kedvező időjártás esetén is csak havonta egyszer készíthetők egy meghatározott területről, míg a jelenleg használt adatokat 3-4 naponta készülő felvételek közül lehet kiválasztani.

Mindezek figyelembevételével, illetve a parlagfű veszélyeztetettségi térkép céljának és feladatának szem előtt tartásával megállapítható, hogy jelenleg nem szükséges a távérzékeléses ellenőrzés felbontását növelni.

Az eddigi tapasztalatok szerint a távérzékeléses veszélyeztetettségi térkép eredményesen használható a szankcionáláshoz elengedhetetleni helyszíni ellenőrzések hatékonyságának növeléséhez. Ez a fejlett technika egy eddigiekben ismeretlen, a parlagfű ellen nem védekező földtulajdonosok és földhasználók számra előre kiszámíthatatlan kockázati tényezőt jelent, így jelentősen elősegíti az egészséges környezethez való alkotmányos jog biztosításának szempontjából kívánatos önkéntes jogkövetést.

Budapest, 2007. augusztus 6.

Gráf József

© 2008 Tégy a parlagfű ellen!
Impresszum Kapcsolat Adatvédelem
Created by: PRAE.HU Kft.