Ha megfelelő a jogi szabályozás, működik a mérési technológia, erősödik a jogkövetés, miért nem csökken érezhetően a parlagfű-pollenkoncentráció Magyarországon?
Áder János, a "Tégy a parlagfű ellen!" Közhasznú Alapítvány alapítója ezen a címen nyújtott be írásbeli kérdést Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterhez. Az alábbiakban a kérdést és a választ egyaránt közreadjuk.

Ha megfelelő a jogi szabályozás, működik a mérési technológia, erősödik a jogkövetés, miért nem csökken érezhetően a parlagfű-pollenkoncentráció Magyarországon?

Tisztelt Miniszter Úr!

A Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI) – ahogyan azt K/3497. számon benyújtott írásbeli kérdésemre adott válaszában is kifejtette – immár harmadik éve segíti a közérdekű védekezés feladatait. Az intézet feladata, hogy a műholdas megfigyelés alapján térképet készítsen a parlagfűvel veszélyeztetett területekről. Az Ön tájékoztatása szerint a megfigyelt területek nem fedik le az ország teljes területét, de azt folyamatosan igyekeznek kiterjeszteni a parlagfűvel érintett területek egészére. Ennek során 2006-ban a parlagfűvel érintett területek felére, idén pedig 75%-ára készült parlagfű veszélyeztetettségi térkép, amely összekötve a földhivatalok helyszíni bejárásával a parlagfüves területek feltárását és azok mentesítését van hivatva elősegíteni. Tájékoztatott továbbá arról is, hogy az ország területének mintegy egyharmadán a parlagfű előfordulása olyan szórványos, hogy a távérzékeléses felderítés nem gazdaságos.

Tisztelt Miniszter Úr!

A FÖMI távérzékeléses felderítési tevékenysége óta javult-e a parlagfűvel fertőzött területek meghatározásának és a mentesítésnek a hatékonysága, mert a pollenkoncentrációs adatokban ez nem látszik.

A FÖMI egészen pontosan hány hektár területre vonatkozóan rendelkezik ma veszélyeztetettségi térképpel?

Az országban működő 19 mérőállomás mindegyikében mért pollenterhelési értékek meghaladják az egészségügyi határértéket. Hol vannak a parlagfű szórványos előfordulásának helyei? Mit jelent a szórványos előfordulás? Milyen módszerrel és milyen hatékonysággal tudják a hatóságok felderíteni ezeken a területeken a parlagfűvel fertőzött területeket?

2006-ban 7.573 hektár területen rendeltek el közérdekű védekezést . Ez elvileg azt jelentené, hogy az erősen szennyezett területek 90%-ában nem kerül sor közérdek ű védekezésre. Ezek szerint ezeken a területeken – ahogyan azt K/3495. számú írásbeli kérdésemre válaszolta – „a lakosság erősödő jogkövető magatartása” folytán megtörtént a védekezés? Akkor miért

emelkedett 2005-höz képest országos átlagban a pollenkoncentráció ?

Tisztelt Miniszter Úr!

Ha megfelelő a jogi szabályozás, működik a mérési technológia, a hatóságok megfelelően dolgoznak és a jogkövetés is erősödik, miért nem csökken érezhetően a parlagfűpollen-koncentráció Magyarországon?

Várom Miniszter Úr válaszát!

 

Budapest, 2007. szeptember 28.

dr. Áder János

 

Tisztelt Képviselő Úr!

A Házszabály 91. §-a alapján K/3921 . számon hozzám benyújtott, „Ha megfelelő a jogi szabályozás, működik a mérési technológia, erősödik a jogkövetés, miért nem csökken érezhetően a parlagfű-pollenkoncentráció Magyarországon?” című írásbeli kérdésére a következő választ adom.

A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium hatáskörébe tartozó parlagfű elleni hatósági védekezés, amely jelenlegi formájában a közvélemény elvárásának és a 2004 . év szeptemberében elfogadott kormányprogramnak az eredménye, az egyik összetevője annak a komplex feladatnak, amit az egészséges környezethez való alkotmányos jog biztosítása érdekében célul tűztünk ki .

A Parlagfűmentes Magyarországért Tárcaközi Bizottság munkájában résztvevő valamennyi minisztérium következetes, több éves munkája hozhatja meg azt a társadalmi tudatformálást, amelynek eredményeként a földhasználók nemcsak a szankció elkerülése miatt végzik el a parlagfű mentesítést, és nemcsak ott, ahol megjelenik az ellen őrző hatóság. A parlagfű biológiájából adódik, hogy a fertőzött terület nagysága és a pollenkoncentráció nincs egyenes arányban egymással, amiből az következik, hogy a fertőzött területek jelentős csökkenése esetén is lehet a levegőben az egészségre ártalmas határértéket meghaladó pollenkoncentráció.

Amikor a hatósági munkát a jelenlegi feltételekkel 2005-ben elkezdtük, akkor is hangsúlyoztuk, hogy több év kell ahhoz, hogy mérhető eredményt tudjunk elérni. Az elmúlt három évre visszatekintve határozottan kijelenthetjük, hogy a tendencia jó irányba mutat, a munkánknak már láthatóak pozitív eredményei.

A Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI) közreműködése a hatósági eljárásban növelte a munka hatékonyságát. A távérzékeléses veszélyeztetettségi foltok rendelkezésre bocsátása kevesebb „üresjáratot” eredményez a helyszíni ellenőrzésben. A hatékonyságot azonban nemcsak a távérzékelés alkalmazás a növeli – a FÖMI által üzemeltetett „parlagfű-szerver” gyors elektronikus adatátvitelt biztosít az eljárásban résztvevők között.

Kérem Képviselő urat, tekintse meg az alábbi, az ÁNTSZ által rendelkezésünkre bocsátott grafikont, amely a 2004-2007. években az összes pollenszám alakulását mutatja a mérőhelyeken. A grafikonban a 2007. évi adatok szeptember hónappal bezárólag szerepelnek.

A 2005. évhez képest – amikor új alapokra helyeztük a hatósági védekezést – 2006-ban valóban némi emelkedés jelentkezett, de mint említettem, a fertőzött terület és a pollenkoncentráció összefüggése nem lineáris, ezen kívül a pollencsapdák mérési eredményeit befolyásolja az időjárási, csapadék- és szélviszonyok is.

A 2007. évben Nyíregyházán, illetve három kevésbé fertőzött térségben, Debrecenben, Egerben és Tatán tapasztalható az előző évet meghaladó érték.

Országosan viszont a négy éves adatsorból csökkenő tendencia mutatható ki.

A FOMI 2007-ben az ország parlagfűvel erősebben fertőzött területeire űrfelvételek kiértékelésén alapuló parlagfű veszélyeztetettségi térképet bocsátott a földhivatalok rendelkezésére. A térképek alapja a vegetációs időszakban egy-egy területről több alkalommal készített űrfelvételek feldolgozása, összehasonlítása. A kiértékelés a mai napig 6.159.869 hektárnyi területre készült el, amely az ország teljes területének 67%-a, a parlagfű fertőzéssel jelentősebben érintett területeknek pedig a 100%-a.

A fertőzött területek jelentős részéről a FÖMI a vegetációs időszakban több alkalommal adott át veszélyeztetettségi térkép frissítéseket a helyszíni ellenőrzést végzők számára. A frissítésekben a parlagfű eltérő megjelenését is figyelembe vették, attól függően, hogy a növény elhanyagolt parlagterületeken, vagy gyomos kalászos tarlókon fordult elő. A parlagfű veszélyeztetettségi térképek összesen 3.752 helyszínen 8.841 hektárt jelöltek meg. Ezek elsősorban a nagy kiterjedésű parlagfűvel fertőzött mezőgazdasági területek.

A parlagfű szórványos megjelenése azt jelenti, hogy vegyes gyomflórában, összefüggő borítást nem adva, néhány gyomnövény bárhol előfordulhat, ahol a talaj növényborítottsága hiányos, legyen az ősgyep vagy termesztett növénykultúra.

Az elszórtan előforduló – szórványos – parlagfű esetében nem a hatósági védekezés, hanem-a felvilágosító munka vezethet eredményre, hogy az emberek ne menjenek el közönyösen az út szélén virágzó egy-egy szál parlagfű mellett.

Meggyőződésem, hogy a hatósági védekezésben résztvevőknek a nagy pollentömeget adó összefügg ő területekre kell az erejüket koncentrálni.

A 2007. évi pollenszezon még nem fejeződött be, így a vonatkozó adatok – az évi átlagos pollenkoncentráció, a legmagasabb pollenterhelésű napok száma – még módosulhatnak, bár jelentős változás már nem várható.

Összefoglalva, az eddigi adatokból az derül ki, hogy a tavalyi évhez

viszonyítva Debrecenben, Egerben, Nyíregyházán és Tatabányán az idei évben magasabb volt a pollenterhelés, az összes többi városban eddig a pollenterhelés csökkenése érezhető. Ezen adatok alapján az évi összesített pollenterhelés alacsonyabb lesz, mint tavaly, illetve az előző években volt. A végleges pollenadatok november végén várhatóak.

Bár mindannyian tudjuk, hogy az allergiások számára másodlagos kérdés, hogy a pollenterhelés mennyivel haladja meg azt az értéket, amely már panaszokat okoz, tudnunk kell azt is, hogy a parlagfű nagymértékű visszaszorítása hosszú évek munkáját igényli. Csak a további évek következetes kitartó munkájának eredményeként várható az, hogy az országban sehol nem lesznek igen magas pollenterhelésű napok. Ráadásul minden parlagfűi-ellenes tevékenység mellett, az időjárás alakulása is jelent ős mértékben befolyásolja a mért pollenkoncentrációt.

Az állam a jövőben sem kizárólag a közérdekű védekezésekkel kívánj a megoldani a parlagfű problémáját. A közérdekű védekezés csak egy eszköz, amellyel a jogkövető magatartást elmulasztó földtulajdonosokat, vagy földhasználókat szankcionáljuk, így a jövőben sem várható, hogy a közérdekű védekezések összterülete közelítsen a parlagfűvel borított területek mennyiségéhez.

Úgy gondolom, hogy ha a parlagfű pollenkoncentrációja még nem is csökkent az allergiás betegek tünetmentességét biztosító szint alá, a megkezdett folyamat jó irányba halad és a fentebb ismertetett adatok alapján joggal bízhatunk abban, hogy következetes munka eredményeként néhány év múlva már ez a cél is megvalósulhat.

Budapest, 2007. október 10.

Üdvözlettel:

Gráf József

© 2008 Tégy a parlagfű ellen!
Impresszum Kapcsolat Adatvédelem
Created by: PRAE.HU Kft.