Parlagfű a felhőkarcolók árnyékában
Fa nagyságú parlagfű előtt állt a felhőkarcolók árnyékában egy kísérlet során készített fotón az amerikai kutató. Ezzel azt jelezte, hogy a parlagfűnek kedvez a magas széndioxidszint. Lewis H. Ziska kutatásait foglalja össze interjúnkban.

Parlagfű a felhőkarcolók árnyékában

A Crop Systems and Global Change Laboratory (Beltsville, MD, USA) kutatóját a széndioxidkibocsátás és a klímaváltozás parlagfűre gyakorolt hatásáról tartott előadása kapcsán kérdeztük az Első nemzetközi parlagfű-konferencián (2008. szeptember 10-13) a Magyar Tudományos Akadémián.

Összefoglalná, hogy miként kapcsolódik össze a klímaváltozás a parlagfű-problémával?

Két fő, a klímaváltozást érintő jelenségről beszélhetünk manapság. Egyrészt emelkedik az üvegházhatásért leginkább felelős gáz, a szén-dioxid mennyisége a légkörben. Ez a gáz maga is stimulálja a parlagfű növekedését. A másik változás a hőmérsékletnövekedés. Ez azt jelenti, hogy a parlagfűmagok előbb jelennek meg, és a parlagfű növekedési ideje kitolódik. A hosszabbra nyúlt növekedési idő pedig a nagyobb méretnek, és következésképp a nagyobb pollenmennyiségnek kedvez. A pollenek nagyobb távolságra is eljutnak. A felmelegedés következményeként pedig északabbra eső területeket is meg tud fertőzni a növény, azaz terjeszkedik.

A parlagfű, és így elsősorban az allergia szempontjából van annek jelentősége, hogy valaki a városban, vagy vidéken él?

Igen, van, és ez egy nagyon fontos szempont! A kutatás során arra jutottunk, hogy a mai városi környezet mintegy modellezi, hogy milyen lesz a föld éghajlata úgy 30-40 év múlva. A városok környezete már ma melegebb, magasabb a szén-dioxid koncentráció, és a parlagfű szezonja hosszabb. A városban növő parlagfű több pollent termel, mint vidéken élő rokonai. Kutatásaink szerint ötször, tízszer annyit.

Akkor talán kijelenthetjük, hogy a vidéki levegő ebből a szempontból is jobb?

Igen. És ennek egyéb okát is találtuk. A városban belélegzett levegőben eleve sokkal több a por és a szennyezőanyag, amelyen a parlagfűpollen könnyen megtapad. Így a pollen a levegővétellel sokkal mélyebbre jut az emberi szervezetben, mint ha nem volnának ilyen gázok a környezetben. Tehát a pollenek szempontjából a helyzet súlyosabb a városban, mint vidéken.

Ön szerint mi volna a probléma leghatékonyabb rövidtávú megoldása? Vagyis mi legyen a legelső lépés?

A legelső lépés az odafigyelés. Vagyis tudatában lenni az allergéneket termelő gyomoknak. Ha tudjuk, melyek ezek, oda tudunk figyelni rájuk, és idejekorán kiirthatjuk őket. Ha tudjuk, hol, mennyi parlagfű van a környezetünkben, jobban oda tudunk figyelni a problémára, és könnyen meg is szabadulhatunk tőle, akár olyan egyszerű eszközökkel is, mint a sós víz.

Az interjút Budavári Csilla készítette.

Fotó: balogh

© 2008 Tégy a parlagfű ellen!
Impresszum Kapcsolat Adatvédelem
Created by: PRAE.HU Kft.