A termőhelyek döntő részén a generatív stádiumú parlagfű fejlettség jellemző. Csak a több hullámban érkező, nyári lokális csapadéknak köszönhetően későn kelt parlagfű növények vannak még vegetatív állapotban. A generatív stádiumba lépett egyedeken többnyire 5-30 cm hosszú a főhajtáson a virágzati tengely. A megyék többségében a parlagfüvek már teljes virágzásban találhatóak. Borsod-Abaúj-Zemplén, Veszprém, Vas, és Zala megyében a pollenszórással párhuzamosan a felső levelek hónaljában lévő termős fészkekben megkezdődött a termések fejlődése is. A parlagfüvek nagysága a sziklevelestől a két méteres magasságig terjed.

A parlagfű legnagyobb mennyiségben táblaszéleken, táblaszegélyeken, sikertelenül gyomirtott területeken, kiritkult táblarészeken, kiszáradt belvízfoltokon, parlagon hagyott területeken, mezőgazdaságilag nem művelt területeken, ruderáliákon, árokpartokon, utak szélén, tarlóhántás előtt álló tarlókon, elhanyagolt zártkertekben, beruházási területeken fordul elő.

A mezőgazdaságilag nem művelt területeken is a májusban csírázott növények dominálnak, többségük már virágzó állapotban van, a pollenszórás folyamatos. A csapadékos térségekben a lokálisan és több hullámban érkezett nyári csapadék a parlagfű több kelési hullámát indította el. Az utak mentén, árokpartokon, táblaszéleken, táblaszegélyeknél folyamatosan végzik a kaszálást, azonban a csapadékos térségekben a parlagfű gyors újrahajtása figyelhető meg. A csapadékban szegény térségekben a szárazság miatt a parlagfű kaszálás után csak lassan regenerálódik.

2021. 08. 27. / Forrás: Nébih