A legfejlettebb parlagfű növények életciklusa már véget ért. Ezeken a növényeken a porzós fészekvirágzatok szinte teljes egészében lehullottak, a virágzati tengelyek csupaszok. A parlagfüvek többségénél a termésérés, magszóródás, növényelhalás a meghatározó fenológiai állapot. Egyre nagyobb arányban figyelhető meg a levelek elszáradása, a porzós fészkek lehullása. Pollenszórás már csak a legkésőbb csírázott növényeknél fordulhat elő, nagyon kis mértékben. Frissen kelt parlagfüvet nem találtak.

A parlagfű legnagyobb mennyiségben táblaszéleken, táblaszegélyeken, mezsgyehatárokon, a forgókban, tőhiányos helyeken, belvíz, valamint vadkárosítás miatt kiritkult táblarészeken, nem megfelelően gyomirtott táblákon, mezőgazdaságilag nem művelt területeken, ruderáliákon, útszéleken, árokpartokon, elhanyagolt zártkertekben, beruházási területeken fordul elő. A homoktalajokon a parlagfű jelenléte nagyobb arányú. A szántóföldeken a folyamatos betakarítások, valamint vetés előkészítési munkálatok révén a parlagfűvel érintett terület jelentősen csökkent.

2020. 10. 26. / Forrás: Nébih