A virágzó, pollent szóró parlagfüvek aránya a megyék többségében 20-80% közötti. A virágzás csúcsidőszakában vagyunk, a pollenszórás folyamatos.

Augusztus végén a parlagfű fejlettségi állapota és előfordulása nagyon heterogén képet mutat az országban. A parlagfüvek többségének magassága 80 és 160 cm között alakul. A legfejlettebb egyedek 160-200 cm magasak (Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legmagasabbak elérik a 230 centimétert). Továbbra sem ritka a később kelt, újrahajtott egyedek esetében a szikleveles és 80 cm-es nagyság közötti fejlettség. Az utóbbi időszak meleg, csapadékos időjárása, kedvezett mind a kultúrnövények, mind a parlagfüvek fejlődésének.

A parlagfű legnagyobb mennyiségben hántatlan tarlókon, táblaszéleken, táblaszegélyeken, mezsgyehatárokon, a forgókban, tőhiányos helyeken, belvíz, valamint vadkárosítás miatt kiritkult táblarészeken, nem megfelelően gyomirtott táblákon, mezőgazdaságilag nem művelt területeken, ruderáliákon, útszéleken, árokpartokon, elhanyagolt zártkertekben, beruházási területeken fordul elő. A homoktalajokon a parlagfű jelenléte nagyobb arányú.

A mezőgazdaságilag nem művelt területeken a nagy mennyiségű nyári csapadéknak köszönhetően a parlagfűfertőzés mértéke jelentősen erősödött. Ahol nem védekeztek a gyomnövény ellen, ott erős fertőzés is kialakult. Nagy fenológiai különbségek találhatók a parlagfüvek között ezeken a területeken. Tavasszal több hullámban kelt a parlagfű, az alapvetően száraz időjárásban minden eső elindított egy kisebb kelési hullámot. A nyáron csapadékosra fordult időjárás pedig azt eredményezte, hogy a szokásosnál több a későn kelt parlagfű.

Az utak mentén, árokpartokon, táblaszéleken, szegélyeknél, ruderáliákon folyamatosan végzik a kaszálást, azonban a csapadékos, meleg időjárás következtében a növények gyors újrahajtása figyelhető meg.

2020. 08. 28. / Forrás: Nébih