Országos parlagfű helyzetkép (2020.07.30.)
Július végén a parlagfű fejlettségi állapota és előfordulása nagyon heterogén képet mutat az országban.

Országos parlagfű helyzetkép (2020.07.30.)

A parlagfű fejlettsége az országban a sziklevelestől a 180 centiméteres magasságig terjed (Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legmagasabb, nagyjából kétméteres). A vegetatív stádiumból a generatív stádiumba való átmenet időszakában vagyunk. A generatív stádiumú egyedek aránya többnyire 12-70% közötti (Csongrád megyében 95%-os, Békés megyében az egyedek többsége generatív stádiumban van), ezek főhajtásainak csúcsán a porzós virágzat fejlődik (a virágzati tengely többnyire 0,5-20 cm hosszú).

A megyék többségében megkezdődött a parlagfű virágzása. A legfejlettebb parlagfüvek már a virágzás kezdetén vannak (arányuk többnyire 1-5%-os, Zala megyében 10-15%-os, Veszprém megyében 20%-os, Békés megyében 10-30%-os).

Július második felét a változékony, meleg, csapadékos időjárás jellemezte, mely kedvezett mind a kultúrnövények, mind a parlagfű fejlődésének. A csapadékos időjárás hatására a parlagfű kis mértékben, de továbbra is csírázik.

Befejeződött az országban az őszi árpa betakarítása. Az őszi káposztarepce aratása a végéhez közeledik, illetve több megyében befejeződött. Az őszi búza, tritikále, rozs és tavaszi gabonák aratása folyamatban van.

A betakarítást követően, az eddig állományban lévő, a fedettség miatt akadályozott növekedésű parlagfű intenzív növekedésnek indult. A már betakarított területeken a szalma bálázása és a bálák lehordása zajlik, a tarlóhántás folyamatban van, a csapadékos időjárás függvényében változó ütemben végezhető. A tarlók többségében parlagfűvel alacsonyan vagy közepesen fertőzöttek, ezért a tarlóhántás, majd a későbbi tarlóápolás elvégzése a parlagfű elleni védekezés szempontjából kiemelt jelentőségű. A gazdálkodók többsége kiemelt figyelmet fordít a tarlóhántás mielőbbi elvégzésére, amit a tarlók jelentős részén már végrehajtottak. Ahol még nem történt meg a tarlóhántás, ott a parlagfű fejlettsége a 4 leveles és az 50 cm-es nagyság közötti, gyorsan fejlődik.

A napraforgó vetésterületének nagyobb részén imidazolinon vagy tribenuron-metil toleráns hibrideket vetettek. A napraforgó állományok többnyire erőteljesek, jól fejlettek. A napraforgó állományok többsége a virágzás vége és a magképződés kezdeti szakaszai közötti stádiumban van. Az alapkezelések többsége nem kapta meg a hatáskifejtéshez szükséges bemosó csapadékot. Szinte mindenhol állománykezelést is kellett végezni. Az állománykezeléseket, sorközműveléseket a táblák többségén sikeresen végrehajtották, a napraforgó területek zömmel gyommentesek. Azokon a táblákon viszont, ahol megkéstek a posztemergens kezelésekkel, a parlagfüvek regenerálódtak és intenzív fejlődésnek indultak. Több termelő ezeken a táblákon a parlagfű visszaszorítására a szükséghelyzeti engedéllyel rendelkező Viballa gyomirtó szert juttatta ki a kultúrnövény 6 leveles fenológiájától, amely még a 30 cm-es nagyságú parlagfüvek ellen is hatékonynak bizonyult. A parlagfű leginkább a táblaszéleken, táblaszegélyeken, mezsgyehatárokon, a forgókban és a tőhiányos helyeken, vadkárosítás miatt kiritkult állományrészeken fordul elő nagyobb egyedszámban.

A kukorica állományok jól fejlettek, a sorok záródtak, a kultúrnövény gyomelnyomó képessége jó. A kukorica állományok többségének fejlettsége a teljes virágzás és a szemfejlődés közötti. Az idei tavaszon elhúzódó, vontatott parlagfűcsírázást figyelhettünk meg. A száraz időjárás miatt a területek többségén a gazdálkodók nem preemergens kezelésekre alapozták a kukorica gyomirtást, hanem a korai posztemergens, posztemergens technológiák kerültek előtérbe. Nehéz volt meghatározni az állománykezelések időpontját, a gyomnövények csírázása alacsony intenzitású, elhúzódó volt. A kémiai gyomirtások befejeződtek. A kukorica állománykezeléseket, sorközműveléseket többnyire sikeresen hajtották végre a gazdálkodók. A kezelések a parlagfű ellen is hatékonynak bizonyultak, a kukoricatáblák zöme gyommentes. Jelentősebb parlagfű fertőzöttséget elsősorban a táblaszéleken, táblaszegélyeken, mezsgyehatárokon, tőhiányos helyeken, kiritkult tábla részeken figyelhetünk meg.

Állókultúrákban (szőlő, gyümölcsösök) a csapadékos nyáreleji időjárás kedvezett a parlagfű csírázásának, közepesre nőtt az ültetvények fertőzöttsége. Az első glifozátos sorkezeléseket elvégezték. Az ültetvények többségében a termelők folyamatosan végzik a sorközök gyommentesítését. Az így gyommentesített területen a kedvező időjárás hatására gyorsan újrahajt a parlagfű.

A parlagfű legnagyobb mennyiségben táblaszéleken, táblaszegélyeken, mezsgyehatárokon, a forgókban, tőhiányos helyeken, kiritkult táblarészeken, nem megfelelően gyomirtott táblákon, mezőgazdaságilag nem művelt területeken, ruderáliákon, útszéleken, árokpartokon, elhanyagolt zártkertekben, beruházási területeken fordul elő. A homoktalajokon a parlagfű jelenléte nagyobb arányú.

A mezőgazdaságilag nem művelt területeken is a tavaszi időszakban a száraz időjárás miatt az átlagosnál gyengébb, vontatott volt a parlagfű kelése. A nagy mennyiségű nyáreleji csapadék hatására ezeken a területeken is erőteljes parlagfű kelési hullám következett be, illetve a már kikelt parlagfüvek intenzív növekedése volt megfigyelhető. Az utak mentén, árokpartokon, táblaszéleken, szegélyeknél, ruderáliákon folyamatosan végzik a kaszálást, azonban a csapadékos, meleg időjárás következtében a növények gyors újrahajtása figyelhető meg.

2020. 07. 31. / Forrás: Nébih

© 2008 Tégy a parlagfű ellen!
Impresszum Kapcsolat Adatvédelem
Created by: PRAE.HU Kft.