Az intenzív hajtásnövekedés a jellemző fejlettség. A legfejlettebb egyedek már 110-160 cm-esek (Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legmagasabbak, 180 cm nagyságúak). A legfejlettebb parlagfüvek már generatív stádiumban vannak, a virágbimbós egyedek aránya többnyire 1-25 % közötti. A generatív stádiumban lévő egyedek főhajtásainak csúcsán a porzós virágzat virágzati tengelye többnyire 0,5-15 cm hosszú (Baranya megyében legfeljebb 18 cm-es). Több megyében (Tolna, Békés, Hajdú-Bihar, Zala, Jász-Nagykun-Szolnok, Borsod-Abaúj-Zemplén, Fejér, Nógrád, Pest és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében) már virágzás kezdetén lévő parlagfüveket is találni, amely nagyobb részben a parlagfű ritka, Ambrosia artemisiifolia var. artemisiifolia változatának terjedésével magyarázható. A parlagfüvek már mintegy 5%-os arányban a virágzás kezdetén vannak Hajdú-Bihar és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében.

A parlagfű jelenleg is csírázik, elsősorban az időszakosan lehulló csapadék hatására. A csírázás mértéke azonban jelentősen csökkent június hónaphoz viszonyítva. Jelenleg kedvezőek az időjárási feltételek a parlagfű növekedéséhez, fejlődéséhez.

Az őszi káposztarepce aratása folyamatban van. Parlagfű nem található meg bennük, vagy csak gyengén fejlett egyedek kis mennyiségben találhatóak. Jelentősebb parlagfű fertőzöttség jellemzően főleg táblaszéleken, kiritkult foltokban van.

Az őszi búza betakarítása folyamatban van. A levélzet leszáradásával párhuzamosan főleg a júniusi csapadék hatására kezdődött meg a parlagfű kelése a gyengébb állományokban. Az őszi kalászos állományok többségében a parlagfű nem található meg, vagy csak néhol fordul elő kis mennyiségben. Parlagfű jelentősebb mennyiségben a táblaszéleken, kiritkult foltokban, művelő utakon fordul elő. A betakarítást követően, az eddig állományban lévő, a fedettség miatt akadályozott növekedésű parlagfű intenzív növekedésnek indult. A következő időszak kiemelkedő feladata lesz a tarlókon a pollenszórás megakadályozása érdekében a tarlóhántási és tarlóápolási munkálatok szakszerű elvégzése. A betakarítást követően a tarlóhántási munkák is folyamatban vannak.

A napraforgó a júniusi csapadék hatására intenzív növekedésbe kezdett, többnyire erőteljes, jól fejlett állományok alakultak ki. Az állománykezeléseket, sorközműveléseket a táblák többségén sikeresen végrehajtották, a napraforgó területek zömmel gyommentesek. Azokon a táblákon viszont, ahol megkéstek a posztemergens kezelésekkel, a parlagfüvek regenerálódtak és intenzív fejlődésnek indultak. Több termelő ezeken a táblákon a parlagfű visszaszorítására a szükséghelyzeti engedéllyel rendelkező Viballa gyomirtó szert juttatta ki a kultúrnövény 6 leveles fenológiájától, amely még a 30 cm-es nagyságú parlagfüvek ellen is hatékonynak bizonyult. A parlagfű leginkább a táblaszéleken, táblaszegélyeken, mezsgyehatárokon, a forgókban és a tőhiányos helyeken, vadkárosítás miatt kiritkult állományrészeken fordul elő nagyobb egyedszámban.

A kukorica állományok fenológiája heterogén képet mutat a tavaszi száraz, aszályos időjárás miatt. Az utóbbi időszak kedvező időjárása következtében az állományok jól fejlettek, a sorok záródtak, a kultúrnövény gyomelnyomó képessége jó. A kukorica állománykezeléseket, sorközműveléseket többnyire sikeresen hajtották végre a gazdálkodók. A kezelések a parlagfű ellen is hatékonynak bizonyultak, a kukoricatáblák zöme gyommentes. Jelentősebb parlagfű fertőzöttséget elsősorban a táblaszéleken, táblaszegélyeken, mezsgyehatárokon, tőhiányos helyeken, kiritkult tábla részeken figyelhetünk meg.

Állókultúrákban (szőlő, gyümölcsösök) a júniusi csapadék hatására indult csak meg a parlagfű nagyobb mértékű csírázása, közepes erősségű a fertőzés. Az első glifozátos sorkezeléseket elvégezték. Az ültetvények többségében a termelők folyamatosan végzik a sorközök gyommentesítését. Az így gyommentesített területen a kedvező időjárás hatására gyorsan újrahajt a parlagfű.

A parlagfű legnagyobb mennyiségben táblaszéleken, táblaszegélyeken, mezsgyehatárokon, a forgókban, tőhiányos helyeken, kiritkult táblarészeken, nem megfelelően gyomirtott táblákon, mezőgazdaságilag nem művelt területeken, ruderáliákon, útszéleken, árokpartokon, elhanyagolt zártkertekben fordul elő.

A mezőgazdaságilag nem művelt területeken is a tavaszi időszakban a száraz időjárás miatt az átlagosnál gyengébb, vontatott volt a parlagfű kelése. A nagy mennyiségű nyár eleji csapadék hatására ezeken a területeken is erőteljes parlagfű kelési hullám következett be, illetve a már kikelt parlagfüvek intenzív növekedése volt megfigyelhető. Az utak mentén, árokpartokon, táblaszéleken, szegélyeknél, ruderáliákon folyamatosan végzik a kaszálást, azonban a kedvező feltételek miatt a növények gyors sarjadása figyelhető meg.

2020. 07. 17. / Forrás: Nébih