Akaratlanul épp a parlagfűnek segítettek a kaszálásokkal
A csapadékos nyár eleji időjárás kedvezett a parlagfű tömeges kelésének. Ez a késői gyomosodás sok tekintetben próbára tette a gazdákat, mivel a parlagfű a gyomirtási szezon végén, illetve azt követően kelt tömegesen, ami a szántóföldi kultúrákban jelentősen csökkentette a védekezési lehetőségeket. A közterületeken, ruderáliákon is különös helyzet adódott, mivel épp a korai kaszálások juttatták fényhez a kelő parlagfüvet.

Akaratlanul épp a parlagfűnek segítettek a kaszálásokkal

Parlagfűhelyzet a szántóföldeken

Június közepére a kapás kultúrák sorai összezáródtak, ezzel gyakorlatilag megszűnt mindennemű gyomirtási beavatkozás lehetősége. A későn kelt parlagfű-növények a sorokban, a kultúrnövények védelmében vészelték át az utolsó védekezéseket. Jelenleg még csak a napfényben gazdagabb szélső sorokban láthatóak a fejlettebb példányok, de a belső sorokban, az „árnyékban” is tömegesen megtalálhatóak.

Sohasem szabad elfeledni, hogy a parlagfű elleni védekezés nem fejeződik be a gyomirtással, az állományok gyomelnyomó képességét a tenyészidő végéig fenn kell tartani. Ez különösképp igaz a napraforgóra, mivel a levél- és szármegbetegedések jelentősen csökkenthetik a levélfelületet. Az idei csapadékos időjárás kedvezett a napraforgó gombás betegségeinek, ezért a levélfelület védelme, ezzel a gyomelnyomó képesség fenntartása most különösen fontos. A kukoricában nem a gombabetegségek okozzák a levélfelület-veszteséget, hanem a július közepén rendszerint bekövetkező aszályos időjárás.

A kalászos gabonákban is megtalálható a „nemrég kelt” parlagfű, jellemzően a ritkább, gyengén bokrosodott állományokban. Az aratást követően fokozottan figyeljünk a tarlók ápolására, gyomirtására, mivel a betakarítást követően rövid idő alatt nagy felületen jelenhet (jelenik) meg a parlagfű.

A dűlőutak szegélyének gyomosodása továbbra is probléma, mivel senki sem érzi a magáénak a feladatot, ezért továbbra is tömegesen megtalálható ott a parlagfű.

Nem mezőgazdasági területek

A mezőgazdaságilag nem művelt területeken is tömegesen megjelent a parlagfű, és sajnos a korán kaszált területeken még előnyhöz is jutott. Jelenleg a háborítatlan területeken találhatók meg a legfejlettebb bimbós, néhol már virágzó növények. Jelen pillanatban ezeken a területeken a legsürgetőbb a kaszálás a lehető legalacsonyabb tarlómagasság mellett.

A pozitívumokról is essék néhány szó, már tavaly is több főút útpadkáját, szegélyét kémiai gyomirtás és kaszálás együttes alkalmazásával tartották tisztán, jó eredménnyel. Az idén is egyre több helyen alkalmazzák ezt a technológiát, és remélhető, hogy a jövőben még több helyen fogják.

Kiskertben, ágyásokban továbbra is a leghatékonyabb védekezés a gyomlálás, kapálás. Itt célszerű továbbra is a saraboló kapát használni, amely a talajfelszín alatt sekélyen haladva vágja el a gyomok gyökerét. A csapadék hatására a fűfélék is szárba indultak, ennek köszönhetően jelentősen megnőtt a gyomelnyomó képességük, amit a többszöri nyírással, kaszálással illetve tápanyag-utánpótlással tovább javíthatunk.

Jelenleg a lakott területeken, illetve azok közelében lévő nem művelt területeken a generatív fázisban (bimbós, virágzó) parlagfüvek elleni védekezés a legégetőbb feladat.

Továbbra is az a cél, hogy a virágbimbók kialakulása előtt elpusztítsuk a parlagfüvet, illetve meggátoljuk, vagy legalábbis ne segítsük elő a talaj felesleges bolygatásával a további kelést. A közterületen a továbbiakban is a kaszálás a fő védekezési mód, melynek a hatékonysága nagyban függ a megfelelő vágási magasságtól.

A legfontosabb teendő, hogy időben észleljük a már virágbimbós parlagfű növényeket és az irtásra a leghatékonyabb védekezési módot válasszuk ki.

2020. 07. 09. / Forrás: magyarmezogazdasag.hu, Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara

© 2008 Tégy a parlagfű ellen!
Impresszum Kapcsolat Adatvédelem
Created by: PRAE.HU Kft.