Július elsejétől ellenőrzik a földterületeket
Július 1-jétől már ellenőrzik a földhivatalok és a jegyzők a kül- és belterületek parlagfűvel való fertőzöttségét, eddig tehát a területek használóinak, tulajdonosainak el kell végezniük az első kaszálást. A bel- és árvíz azonban sok helyen ezt lehetetlenné teszi.

Július elsejétől ellenőrzik a földterületeket

Közeleg június 30-a, a parlagfű elleni védekezés első határnapja. Ettől az időponttól kezdve ugyanis a külterületeket a földhivatalok, a belterületeket a jegyzők és megbízottjaik ellenőrzik. Mivel a parlagfű ekkortájt kezdi kifejleszteni virágbimbó kezdeményeit, melyekből aztán az erősen allergizáló polleneket szórja majd szét, már a virágzás előtt meg kell kezdeni a védekezést. Ezt jogszabály írja elő, ahogy azt is, hogy a földterületeket a használóiknak olyan állapotban kell tartaniuk, hogy ott a növény virágai ne fejlődhessenek ki később sem. Ez folyamatos kaszálást jelent június végétől az első fagyokig – hívja fel a figyelmet a Magyar Agrárkamara.

Az ellenőrzésről nem kötelező a hely használóját, tulajdonosát előre értesíteni. Az ellenőrök nem véletlenszerűen keresnek fel egy-egy helyszínt: a Földmérési és Távközlési Intézet (FÖMI) úgynevezett parlagfű veszélyeztetettségi térképe alapján készítik el helyszínlistájukat, amelyre a korábbi évek adatai és az aktuális műholdas felvételeket alapján azok a területek kerülnek fel, ahol nagyobb fertőzöttséggel lehet számolni.

Amennyiben a földhivatalok, vagy a jegyzők olyan területet találnak, ahol láthatóan nem végezték el a védekezést, arról jegyzőkönyvet készítenek, melyet elküldenek a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalnak (MgSzH). Ez a hatóság jár el ezt követően, vagyis elrendelheti akár a közérdekű védekezést is, amely kényszerkaszálást jelent. Erről sem kell értesíteni az adott terület gazdáját, akinek viszont tűrnie kell a kényszerintézkedést, bírságot kell fizetnie, melyet a gyomosodás mértékétől és a terület nagyságától függően 15 ezer és 5 millió forint között állapít meg a hivatal a 194/2008 (VII.31.) számú Kormányrendelet szerint. A kényszerkaszálás költségeit is ki kell fizetnie a gondatlan gazdának. Az MgSzH ráadásul a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnak is értesítést küld, amely akár agrártámogatások csökkentéséről, esetleg megvonásáról dönthet, mivel azok kifizetésének feltétele többek között a parlagfű elleni védekezés.

Az is elképzelhető, hogy szántóföldi táblákon hajtat végre kényszerintézkedést az MgSzH. Ugyanis amennyiben a parlagfű elleni közérdekű védekezést kultúrnövény károsodása nélkül nem lehet elvégezni, a kaszálást elrendelhetik, ha a kultúrnövény tőszáma nem éri el az agronómiailag indokolt tőszám 50 százalékát és a parlagfűvel való borítottság a 30 százalékot meghaladja. Ekkor kártérítést sem kérhet a földműves.

Ez az év azonban sok gazdálkodónak, földtulajdonosnak eddig csak kárt okozott az ár- és belvizekkel, az átázott talajokkal. Több százezer hektárt kitevő területen ugyanis nemhogy a parlagfű elleni kaszálást nem tudják elvégezni, de még az életbevágóan szükséges permetezéseket sem, mert egyszerűen járhatatlanok a területek. Emiatt viszont a parlagfű elleni védekezésről szóló jogszabálynak sem tudnak eleget tenni. A Magyar Agrárkamara más szakmai szervezetekkel közösen felkérte az agrártárcát, hogy a vis maior helyzetnek megfelelően járjon el a parlagfű elleni védekezést illetően is – olvasható az agrárkamara közleményében.