Országos parlagfű helyzetkép (2021. 07. 15.)
Július első két hetét továbbra is a rendkívüli hőség jellemezte. Az elmúlt két hétben az átvonuló hidegfrontnak köszönhetően több helyen alakult ki heves zápor, zivatar. A lehullott csapadék mennyisége, valamint területi eloszlása azonban nagyon egyenlőtlen volt. Mindez a kultúrnövények számára hátrányos volt és nem kedvezett a parlagfű vegetatív növekedésének sem.

Országos parlagfű helyzetkép (2021. 07. 15.)

A megyék többségében a csírázásnak sem kedvez ez az időjárás, csak elvétve látható frissen kelt növény, elsősorban azokon a területeken, ahol nagyobb mennyiségű csapadék hullott. Július elején a parlagfű fejlettségi állapota továbbra is változatos képet mutat az országban. Az intenzív hajtásnövekedés a jellemző fejlettség. A parlagfüvek többsége a 2 levelestől a 90 cm-es nagyságig található meg. A legfejlettebb egyedek 90-130 cm-esek, de Nógrád és Hajdú–Bihar megyében 150 cm magas példányok is előfordulnak. A megyék többségében már generatív stádiumú, virágbimbós fejlettségű egyedeket is lehet találni (1-30%-os arányban), melyek főhajtásainak csúcsán a porzós virágzat fejlődik (a virágzati tengely többnyire 0,5-8 cm hosszú). Néhány megyében már virágzó parlagfüvet is megfigyeltünk: Békés, Nógrád és Szabolcs–Szatmár–Bereg megyében 1% alatti arányban, Hajdú–Bihar megyében 1-5%-os arányban. (Az 5%-ban virágzó parlagfű növények a megye keleti, dél-nyírségi, könnyen felmelegedő, laza homoktalajokkal rendelkező tájegységén figyelhetőek meg).

Az őszi árpa betakarítása befejeződött, az őszi káposztarepce aratása folyamatban van. Megkezdődött az őszi búza betakarítása is. Békés megyében a búzatáblák közel 50 %-át már learatták, Hajdú–Bihar megyében pedig a végéhez közelít a betakarítás. A még betakarítatlan őszi káposztarepce és őszi búza állományok erőteljesek, jól fejlettek, bennük parlagfű növények nem találhatóak, vagy csak kis mennyiségben fordulnak elő. Parlagfű leginkább a táblaszéleken, kiritkult foltokban, művelő utakon fordul elő 10 levelestől 50 cm-es fejlettségig.

A már betakarított területeken a szalma bálázása, és a bálák lehordása zajlik. A tarlók többségében parlagfűvel alacsonyan vagy közepesen fertőzöttek, ezért a tarlóhántás, majd a későbbi tarlóápolás elvégzése a parlagfű elleni védekezés szempontjából kiemelt jelentőségű. A gazdálkodók többsége kiemelt figyelmet fordít a tarlóhántás mielőbbi elvégzésére, amit a tarlók egy részén már végrehajtottak. Ahol még nem történt meg a tarlóhántás, ott a parlagfű fejlettsége a 2 leveles és a 20 cm-es nagyság közötti.

A napraforgó vetésterületének nagyobb részén imidazolinon vagy tribenuron-metil toleráns hibrideket vetettek. A napraforgó állományok zömén a virágzás a jellemző fenológia állapot. A napraforgótáblákon kezdetben kisebb mennyiségben, május hónapban viszont nagy mennyiségben kelt a parlagfű. Az alapkezelésben részesített táblák többsége megkapta a szükséges mennyiségű bemosó csapadékot (a legkorábban kezelt tábláknál fordult csak elő, hogy nem kaptak elegendő mennyiségű esőt). Az alapkezelések parlagfű elleni hatékonysága – a nagy mennyiségű bemosó csapadéknak köszönhetően nagyon jó, a kezelt táblák többnyire parlagfű mentesek. Sok helyen okozott gondot, hogy a posztemergens kezelések megkéstek a májusi csapadékos és szeles időjárás miatt, a parlagfű fejlettsége nagyobb volt az optimálisnál. Emiatt sok helyen a parlagfű kinőtte az állománykezeléseket. A napraforgó fejlődését hátráltatta a hideg tavaszi időjárás, emiatt később alakult ki a gyomelnyomó képessége. Sok helyen alkalmaztak parlagfű elleni késői posztemergens kezelést halauxifen-metil hatóanyagú készítménnyel, illetve mechanikai sorközművelést. A parlagfű leginkább a táblaszéleken, forgókban, kiritkult állományrészeken, sikertelenül gyomirtott területeken fordul elő nagyobb egyedszámban, többnyire 10 leveles fejlettségtől 90 cm-es nagyságig. Ezeken a területeken generatív stádiumba lépett egyedek is megfigyelhetőek (többnyire 5% alatti arányban). A virágzati tengely hossza ezen egyedek esetében 2-4 cm között alakul.

A kukorica állományok heterogén képet mutatnak. Az állományok fejlettsége a címerhányás és a pollenszórás kezdete - bibeszálak megjelenése közötti. Kukoricában az első parlagfű kelési hullám gyenge volt. A tavasz második felében azonban erőteljes kelés indult meg. A legkorábban kijuttatott, tartamhatással rendelkező készítmények nem kaptak még megfelelő mennyiségű bemosó csapadékot. Az alapkezelések többsége május hónapban már megkapta a szükséges bemosó csapadékot, így a preemergensen kezelt területek zöme gyommentes. A korai posztemergens kezelések jól sikerültek. A posztemergens készítmények kijuttatását májusban hátráltatta a csapadékos, szeles időjárás. A túlfejlett gyomok elleni védekezés rontotta a gyomirtás hatékonyságát. A tavaszi hideg időjárás a kukorica fejlődését jelentős mértékben gátolta, míg a gyomnövényekét csak kisebb mértékben. Az utóbbi időszak meleg, egyenlőtlen csapadékeloszlású időjárása hátráltatta a kukorica fejlődését, a gyomelnyomó képessége nehezen, a szokásosnál később alakult ki. Az erős gyomnyomás és a tömörödött talaj miatt is sok helyen végeztek kultivátorozást. A kukorica állománykezeléseket, sorközműveléseket többnyire sikeresen hajtották végre a gazdálkodók. A kezelések a parlagfű ellen is hatékonynak bizonyultak, a kukoricatáblák zöme gyommentes. Jelentősebb parlagfű fertőzöttség elsősorban a táblaszéleken, táblaszegélyekben, kiritkult táblarészeken, elhanyagolt területeken tapasztalható, ahol a fejlettsége 2 leveles állapot és 85 cm-es nagyság közötti.

Ültetvényekben a május hónapban lehullott nagy mennyiségű csapadék hatására csírázott nagyobb számban parlagfű. A június hónapra jellemző aszályos időjárás nem indított be újabb parlagfű kelési hullámot. Jelenleg csak elvétve figyelhető meg a gyomnövény kelése, elsősorban azokon a területeken, ahol nagyobb mennyiségű csapadék hullott. Ahol a kémiai, valamint mechanikai védekezést megfelelő időben és minőségben elvégezték parlagfű nem található. A termelők többnyire folyamatosan végzik a glifozátos sorkezeléseket, valamint a mechanikai sorközműveléseket, ezzel is mérsékelve az ültetvényekben előforduló parlagfű fertőzöttséget.

A parlagfű legnagyobb mennyiségben táblaszéleken, táblák szegélyében, sikertelenül gyomirtott területeken, kiritkult táblarészeken, kiszáradt belvízfoltokon, parlagon hagyott területeken, mezőgazdaságilag nem művelt területeken, ruderáliákon, árokpartokon, elhanyagolt zártkertekben fordul elő.

Ruderális területeken szintén a májusban csírázott növények dominálnak, ezek többsége az intenzív hajtásnövekedés fenológiai állapotban van. A csapadékkal érintett ruderális területeken találhatóak a legnagyobb méretű parlagfüvek, amelyek igen heterogén fejlettségűek, nagyságuk 20-150 cm közötti. Több megyében ezeken a területeken a legfejlettebb parlagfű egyedeknél már megjelent a vezérhajtás csúcsán a porzós virágzat. Az utak mentén, árokpartokon, szegélyeknél folyamatosan végzik a kaszálást, ami segíti a gyomnövény visszaszorítását.

2021. 07. 16. / Forrás: Nébih