Az intenzív hajtásnövekedés a jellemző fejlettség. Továbbra sem ritka a szik-2-4 leveles fejlettség, egy-egy csapadékos időszakot követően, az új kelési hullámból származó egyedek között. A legfejlettebb egyedek 70-120 cm-esek, Vaján a legnagyobb egyed már 157 cm magas.

A megyék többségében már generatív stádiumú egyedeket is találni (többnyire legfeljebb 1-2 %-os arányban, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 5-15 %-os arányban, Baranya megyében 10-15 %-os arányban, Vaja határában 30 %-os arányban), amelyek főhajtásainak csúcsán a porzós virágzat fejlődik (a virágzati tengely többnyire 0,5-2,0 cm hosszú, Tolna megyében 5-7 cm-es, Baranya megyében legfeljebb 12 cm-es, Vaja határában 3-15 cm-es). A virágbimbós egyedek aránya Hajdú-Bihar megyében 5-10 % körüli, sőt Hajdú-Bihar megyében már a parlagfű egyedek 1 %-a, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében pedig Vaja határában az állomány 3-5 %-a virágzás kezdetén van.

Az őszi káposztarepce állományok a magérés vége felé közelednek. Az aratás néhány megyében már elkezdődött. Parlagfű nem található meg bennük, vagy csak gyengén fejlett egyedek kis mennyiségben találhatóak. Jelentősebb parlagfű fertőzöttség jellemzően főleg táblaszéleken, kiritkult foltokban van.

Az őszi búza viaszérés - teljesérés fenológiai állapotban található. Az őszi árpa aratásával kezdetét vette a nyári betakarítási szezon. A levélzet leszáradásával párhuzamosan a júniusi csapadék hatására kezdődött meg a parlagfű kelése a gyengébb állományokban. Az őszi kalászos állományok többségében a parlagfű nem található meg, vagy csak néhol fordul elő kis mennyiségben. Parlagfű jelentősebb mennyiségben a táblaszéleken, kiritkult foltokban, művelő utakon fordul elő, 6-12 leveles fenológiai állapotban.

A napraforgó a június folyamán megérkezett csapadék, valamint a fokozódó nappali felmelegedés hatására intenzív növekedésbe kezdett. A napraforgó állományok záródtak, többnyire csillagbimbós állapotban, illetve a virágzás kezdetén vannak. Az állománykezeléseket, sorközműveléseket a táblák többségén sikeresen végrehajtották, a napraforgó területek zömmel gyommentesek. Azokon a táblákon viszont, ahol megkéstek a posztemergens kezelésekkel, a parlagfüvek regenerálódtak és intenzív fejlődésnek indultak. Több termelő ezeken a táblákon a parlagfű visszaszorítására a szükséghelyzeti engedéllyel rendelkező Viballa gyomirtó szert juttatta ki a kultúrnövény 6 leveles fenológiájától, amely még a 30 cm-es nagyságú parlagfüvek ellen is hatékonynak bizonyult. A legtöbb csapadék Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében esett, emiatt nagyobb volt a megkésett posztemergens kezelések aránya, sőt a Viballa kijuttatását és a sorközművelést sem tudták sok területen elvégezni. A parlagfű leginkább a táblaszéleken, a forgókban és a sorhiányos helyeken fordul elő nagyobb egyedszámban.

A kukorica állományok fenológiája heterogén képet mutat a tavaszi száraz, aszályos időjárásnak köszönhetően. Az utóbbi időszak kedvező időjárása következtében erőteljes fejlődés jellemzi a kukorica állományokat. A kukorica állománykezeléseket, sorközműveléseket többnyire sikeresen hajtották végre a gazdálkodók. A kezelések a parlagfű ellen is hatékonynak bizonyultak, a kukoricatáblák zöme gyommentes. Jelentősebb parlagfű fertőzöttséget elsősorban a táblaszéleken, táblaszegélyekben, kiritkult tábla részeken figyelhetünk meg.

Állókultúrákban (szőlő, gyümölcsösök) a júniusi csapadékos időjárás kedvező feltételeket biztosított a parlagfű keléséhez és további erőteljes fejlődéséhez. Az első glifozátos sorkezeléseket elvégezték. Az ültetvények többségében a termelők folyamatosan végzik a sorközök gyommentesítését.

A parlagfű legnagyobb mennyiségben táblaszéleken, táblák szegélyében, kiritkult táblarészeken, mezőgazdaságilag nem művelt területeken, ruderáliákon, útszéleken, árokpartokon, elhanyagolt zártkertekben fordul elő.

A mezőgazdaságilag nem művelt területeken is a tavaszi időszakban a száraz időjárás miatt az átlagosnál gyengébb, vontatott volt a parlagfű kelése. A nagy mennyiségű nyár eleji csapadék hatására ezeken a területeken is megindult a parlagfű nagyobb mértékű csírázása, illetve a már kikelt parlagfüvek fejlődése. Az utak mentén, árokpartokon, táblaszéleken, szegélyeknél, ruderáliákon folyamatosan végzik a kaszálást, azonban a kedvező feltételek miatt a növények gyors sarjadása figyelhető meg.

2020. 07. 02. / Forrás: Nébih